Beszélgetésünk közben a galántai neogótikus kastély teraszán ül. Fölötte magyar nemzeti színekkel és Esterházy-címerrel díszített zászló lobog. Takáč Zsolt számára a történelmi örökség gondozása személyes ügy: saját pénzét és tizennégy évnyi munkáját fordította arra, hogy az elhagyatott műemlékből ismét találkozóhely legyen. A vállalkozó, városi képviselő és civil szervező magyar kötődését természetesen éli meg a többnyelvű Galántán. Most megyei képviselőjelöltként is vállalná a térség ügyeit.
Az 53 éves vállalkozó, negyedik ciklusát töltő városi képviselő és az Esterházy Galánta Polgári Társulás elnöke most megyei képviselőjelöltként indul a Magyar Szövetség színeiben. Arról beszélgettünk vele, mit szeretne Galántán maga után hagyni, hogyan éli meg a magyarságát, és miért bízik abban, hogy a választók megyei szinten is támogatják.
Emlékszik arra a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy dolga van a kastéllyal?
Vannak az életemben bevillanások, amelyekre nagyon hallgatok. Hívő emberként ezeket nem tartom véletlennek. Akkoriban bontották le a közeli nebojszai kastélyt, és megrökönyödtem, hogyan lehet gépekkel eltüntetni egy történelmi épületet. Február volt, a fákon nem voltak levelek, így megláttam ezt a kastélyt: gyom vette körül, teljesen elhagyatottan állt a város közepén.
A Galánta Hotel tulajdonosaként éppen árut szállítottam, de valahogy bekanyarodtam ide az udvarba. Ott gondolkodtam el azon, hogy ezzel az épülettel is kezdeni kellene valamit. Rögtön éreztem, hogy talán nem a szálloda lesz az utolsó projektem. 2012-ben eladtam a részesedésemet a kanadai üzlettársamnak, és ebből a pénzből kezdtem itt beruházni.
Kép forrása: https://www.esterhazygalanta.sk/
A kastély azonban nem az ön tulajdona. Miért fektetett saját pénzt egy ilyen hosszú távú vállalkozásba?
Ezt sok vállalkozó ismerősöm sem érti. Vannak köztük nálam gazdagabbak és sikeresebbek, akik a saját épületükbe sem fektetnének annyit, mint én ebbe. Én itt bérlő vagyok, az épület nem az enyém. Sokan utópiának tartják, amit csinálok.
Számomra ez szerelem volt első látásra. Bízom abban, hogy ennek a munkának évtizedekre, akár évszázadokra előre is értelme lesz. Meztelenül jöttünk, meztelenül távozunk erről a földről, de amit hátrahagyhatunk, az egy érték. Engem az motivál, hogy visszatért ide az élet. A park és a kastély környéke a város egyik központjává vált, a rendezvények jelentős részét itt tartják.
Mi volt az első kézzelfogható eredmény?
2016-ban megnyitottuk a kávézót és a pincét. Ehhez előbb be kellett vezetni a közműveket, kiépíteni a csatornázást és a szükséges hálózatokat. Később két sikeres, határon átnyúló projekt is segítette a munkát. Az egyikből megújult az északi torony, a kávézó feletti szintek és a homlokzat, majd elkészült a bálterem és az Esterházy Étterem is, amely ma is működik.
Az Esterházy család tagjaival és a kismartoni magánalapítvánnyal is kapcsolatot alakítottunk ki. Ennek köszönhetően eredeti festmények és más, Galántához kötődő értékes tárgyak kerültek vissza ide. Ez az egész egy kicsit vad kaland az életemben.
Több területen kipróbálta magát: tanított, szállodát épített, ma vállalkozóként, civil szervezőként és képviselőként is dolgozik. Melyik szerepében találja meg leginkább a szabadságot a saját elképzelései megvalósításához?
A vállalkozói közegben. 1996 óta vállalkozom. A képviselői munka pedig lehetőséget ad arra, hogy nagyobb ráhatással és több kapcsolattal segítsem a felújítást. Nemcsak az általam bérelt helyiségekről van szó, hanem az egész kastélyról.
Kép forrása: Takáč Zsolt Facebook-oldala
Volt olyan pillanat, amikor fel akarta adni?
Olyan nem volt, hogy abbahagyjam, de ellenszélből bőven jutott. Amíg a kastély gyomosan, bedeszkázva állt, kevesen foglalkoztak vele. Eleinte nevettek rajtunk, hogy mit akarunk ezzel az épülettel, és honnan lesz rá pénz. Amikor eredményeket értünk el, megjelentek a politikai és személyes támadások is.
Tizennégy év alatt szerintem sok embert meggyőztünk arról, hogy ezt azért csináljuk, mert szeretnénk valamit magunk után hagyni. Ma már a város és a lakói is sokkal pozitívabban értékelik ezt a munkát.
A teljes felújítást 2033-ra, az épület négyszázadik évfordulójára szeretné elérni. Miből lehet ezt megvalósítani?
Több lehetőségen dolgozunk. Norvég Alapból is szeretnénk pályázni, és a következő határon átnyúló pályázatokban is bízunk. Van ugyanakkor egy közös elképzelésünk a várossal: visszahozni a városi hivatalt a kastélyba.
A jelenlegi hivatali épület nagy, és csak egy részét használják. El lehetne adni, az árából pedig hozzájárulni a kastély felújításához. A kastély reprezentatív környezetet adna az ügyintézésnek, és az épület rendszeres használata a fenntartást is segítené. A még szükséges felújításra mintegy 4,9 millió euróval számolunk, miközben eddig már közel négymillió eurót sikerült idehozni, illetve befektetni.
Ön korábban azt mondta, hogy a kastélynak saját bevételt is kell termelnie. Hogyan férne össze a hivatal és a rendezvényhelyszín?
Hétvégén nincs hivatali ügyintézés, a megfelelő termeket pedig esküvőkre, bálokra vagy céges rendezvényekre lehetne bérbe adni. Ez további bevételt jelenthetne a városnak. A jelenlegi hivatali épület fenntartása is jelentős költséget emészt fel, ezért az átköltözést ebből a szempontból is érdemes végiggondolni. Bízom abban, hogy a következő négy évben előre tudunk lépni, és akár 2033 előtt elkészülhet a kastély.
2022-ben 1402 szavazattal ön kapta a legtöbb voksot a galántai képviselőjelöltek közül. Negyedik ciklusát tölti a városi testületben. Miért vállalta most a megyei jelöltséget?
Galánta egy vegyes régióban fekszik, és ma már nem lehet magyar városnak nevezni. A korábbi választásokon szlovák választókat is meg tudtam szólítani, akik elismerik a munkámat. Ezért is látott lehetőséget a Magyar Szövetség járási vezetése abban, hogy megyei szinten elinduljak. Nem volt ilyen ambícióm, meglepett a megkeresés.
Ha valamibe belekezdek, szeretnék jól szerepelni. Nem elégszem meg azzal, hogy részt veszek: bízom abban, hogy sikeres lehetek.
Kép forrása: https://www.esterhazygalanta.sk/
Milyen járási ügyekben szeretne előrelépést elérni?
Az egyik a közlekedés. A galántai elkerülő út sok forgalmat kivitt a városból, de a környező falvak terhelése továbbra is nagy. Taksonyban például nagyon súlyos gondot okoz az átmenő kamionforgalom.
Van egy nagyobb álmom: olyan, a falvakat elkerülő, megfelelő kapacitású közúti összeköttetés, amely Galántát Dunaszerdahellyel, illetve Nagymegyer irányával kapcsolná össze. Tudom, hogy ehhez pénz kell, de szeretném legalább a tervezés és az együttműködés szintjén elindítani a gondolkodást, és keresni a lehetőségeket.
A másik az idegenforgalom. A vizekben, a kerékpárutak összekapcsolásában, a történelmi épületekben nagy lehetőséget látok. Sík vidéken élünk, amely sokféle kikapcsolódásra alkalmas. A kastélynál szerzett tapasztalatokból tudom, hogy egy műemlék megújítása a környék szálláshelyeinek és szolgáltatóinak is forgalmat hozhat.
Mivel tudják mérni ezt a változást?
Idén eddig hatvankét turistabusz érkezett hozzánk, többek között Magyarországról, Ausztriából és Csehországból. A rendezvények alapján évente mintegy hetvenezer látogatóról beszélünk a kastélyparkban. Ezek a számok az egykori elhagyatottsághoz képest nagyon nagy változást jelentenek.
A város turisztikai információs irodája is sokat segít a programok népszerűsítésében, és már mi is tudatosan foglalkozunk a marketinggel. A kastély és a park adottságai vonzzák a rendezvényszervezőket: a helyszín, a színpad, a környezet rendelkezésre áll. Nyáron néha már úgy érzem, hogy túl sok is a rendezvény, annyira megtelik ez a tér.
A történelmi rendezvényeken szereplőként is részt vesz. Ennyire személyes ügye a történelem?
A történelmi játékok az életem nagy szerelme, a családomon kívül. Amatőr színészként magam is szerepelek bennük. Az emberek ezt kedvelik: amikor korábban polgármesternek készültem, volt, aki azt mondta, ne induljak, mert akkor nem láthat majd a játékokon.
Takáč Zsolt Facebook-oldala
Királyfáról származik, magyar gimnáziumban érettségizett, a neve mégis szlovák írásmóddal szerepel. Milyen családi történet van ennek hátterében?
A nagyapám mesterács volt, egy csapatot vezetett. Ahhoz, hogy dolgozhasson, meg kellett változtatnia a nevét: így lett a Takácsból Takáč. Én 1973-ban már ezzel a vezetéknévvel születtem, ősi magyar keresztnévvel. Elgondolkodtam azon, hogy visszaváltoztatom, de végül megtartottam. Számomra ez a név a vegyes régiót és a saját történetemet is kifejezi.
Úgy gondolom, a magyarságot a tudásunkkal, a munkánkkal és azzal is képviseljük, amit létrehozunk. Fontos nekem a magyar irodalom és történelem. Most is itt ülök a kastély teraszán, és a fejem fölött lobog a magyar zászló, az Esterházy-címerrel. Számomra többet jelent az, amit a magyarság képviseletében teszünk, mint a nevünk írásmódja.
Ma már nem szeretne polgármester lenni?
Nem. Tizenhét alkalmazott mellett ezt már nem tudnám vállalni. Segítem a várost és a jelenlegi polgármestert, akivel annak idején együtt indítottuk a polgári társulást. Támogatja a kulturális rendezvényeket, ezért szeretném, ha folytathatná a munkát.
A korábbi polgármester-választás számomra nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, de utólag abban is látom a jót. Ha akkor polgármester lettem volna, talán az étterem sem jön létre. Ez ma számomra nagyobb érték, mint egy négyéves tisztség.
Újabb történelmi helyszín, a Pap-domb ügyét is felkarolta. Mit szeretnének ott megtalálni?
Berényi László Esterházyakról szóló munkájában találtam olyan információkat, amelyek felkeltették az érdeklődésemet. Abban bízunk, hogy a régi templom helyén az Esterházy család korai temetkezéseinek nyomait, esetleg kriptákat is feltárhatunk.
A kezdeményezést beterjesztettem a városnak, és az egyházközség is partner, mivel a terület az ő tulajdonukban van. Először rendbe kell tenni a helyszínt, majd műszeres vizsgálattal szeretnénk meghatározni, hol vannak az épületmaradványok. Az elképzelésem egy történelmi emlék- és pihenőhely: a templom alaprajzát jelző falakkal, ismertetőkkel, ülőhelyekkel. Ha a kriptákat is megtaláljuk, az újabb értéket jelenthetne a városnak.
Mi az Esterházy család örökségének legfontosabb üzenete az ön számára?
Esterházy Antal herceg egyik gondolata nagyon megérintett. Amikor arról kérdezték, minek tartja magát, arról beszélt, hogy rendszerek jöttek és mentek, az Esterházyak mégis évszázadok óta jelen vannak. Büszke európainak tekintette magát.
Én is büszke európainak tartom magam, és örülök, hogy itt, a Felvidéken élhetek. Szeretném ezeket az értékeket továbbvinni, és úgy dolgozni, hogy maradjon utánam valami, aminek jelentősége van.
Szalai Erika/Felvidék.ma
