„Elfalazza” a vendéglátó ipart a vendégektől a cigitörvény? Köztudott, hogy szeptembertől az új, minap elfogadott, a nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében senki, sem vendég, sem vendéglátó nem gyújthat rá olyan étteremben, bárban, restiben, sörözőben, ahol ételeket is felszolgálnak. Azaz, mégsem, mert a fallal elkerített helyiség(ek)ben lehet cigarettázni.
Tilos lesz
Az éttermeket, bárokat, vendéglőket, bisztrókat tehát hamarosan át kell alakítani. A tulajdonosok mielőbb elkezdhetnek falaz(tat)ni. Egyelőre azonban csak füstölögnek. Sokan ugyanis nem értik (vagy nem akarják megérteni?), miért kell a vendéglátó-ipari üzemekben a bagózást betiltani. Aki nem bírja a cigifüstöt, mondják a vendéglátó egységeket működtető vállalkozók, menjen egy másik, egy „dohányzásmentes” étterembe. Az ebédre váró, vagy az ebéd után még kicsit ücsörgő, emésztő, kávézgató vendégek nagy része ugyanis szinte törvényszerûen előveszi kedvenc „bűz rudacskáját” vagy más „bűzszerszámát”…
A bevétel jelentős „napközi” része pedig épp az ebédekből származik.
Nézzük meg az érem másik oldalát is. Sok étteremben, bisztróban, kiskocsmában szinte állandóan szmogriadót lehetne fújni, már délelőttől torokszorító füst, bűzös köd terjeng a levegőben. Miért kell nekünk is „élveznünk, lenyelnünk” a cigifüstöt, panaszolta egy nemdohányzó, sőt megrögzött antidohányos ismerősöm még a törvény elfogadása előtt, vagy mi lenne, ha mi, „veszélyességi pótlékként” pár centtel olcsóbban kapnánk az ételt?
Azok, akik aránylag kis befektetéssel meg tudják oldani a helyiségek „dohányzó” és „nemdohányzó” szakaszra osztását, lefalazását, a tilalom bevezetését aránylag „könnyen megússzák”. És üzemegységük asztalairól nem tűnik el az étlap.
Eddig, ne tovább?
Elképzelhető azonban, hogy szeptembertől több étterem, bár, resti, az első hallásra, látásra olcsóbb, egyszerűbb megoldást választva, nemes egyszerűséggel felhagy majd az ételkínálással. És ezzel természetesen szakképzett és szakképzetlen emberek tucatjai: szakácsok, pincérek, felszolgálók, mosogatólányok kerül(het)nek az utcára, kap(hat)nak úti laput.
Ezzel persze még korántsem biztos, hogy véget ér a „hajsza”. Szlovákia ugyanis köztudottan kampányország. Mi lesz, ha valaki egy-két hónap múlva még tovább ragozza, még tovább licitája a témát, és még rátesz a szigorításra egy-két lapáttal? És mindenhol betiltják a dohányzást? Akkor teljesen fölöslegessé válnak a felhúzott falak.
Csallóközi, mátyusföldi, Ung-vidéki és palócföldi vállalkozó ismerőseim a megmondhatói: egy éttermi konyha kialakítása, berendezése egy vagyonba kerül, rengeteg pénzt emészt fel. A vendég viszont, főként mostanság, a válság sújtotta „spórolós” időben, a legtöbb helyen egyre kevesebb. Ha pedig tovább nő (márpedig szinte napról napra tovább nő!) a munkanélküliek száma, a vendég még kevesebb lesz. És a vállalkozóknak nem lesz pénzük az „átépítésre” sem.
Akkor pedig a vendéglő tulajdonosa válaszút elé kerül: vagy leteszi a kanalat, vagy éttermét teljes egészében dohányzásmentessé nyilvánítja, vagy mondjuk bárrá, netán kocsmává alakítja át a helyiségeket.
A csak italt felszolgáló bárokban és a kocsmákban ugyanis bárki dohányozhat. Pedig bárokba, kocsmákba is járnak nemdohányzók is.
Hazai körkép
Nézzük, miként vélekednek egyes nagyobb, étteremmel is rendelkező szállodák tulajdonosai, igazgatói, illetékesei az új jogszabályról.
– Mit a véleménye az új törvényről?
– Ismét igazolást nyert, hogy a mi társadalmunk még nem képes a radikális változások bevezetésére – mondta Patrik Bočkay, a besztercebányai Lux Szálló igazgatója –, a törvény ugyanis egyértelmûen a „se hús, se hal” mondást igazolja. A jogszabály a jelenlegi tálalásban pontatlan, megtévesztő, és korántsem teremt minden egyes vendéglátóiparban ténykedő vállalkozó számára egyenlő feltételeket. Remélem azonban, hogy a közvélemény és legfőképp a vállalkozók „nyomására” a törvényalkotók átértékelik és pontosítják majd a felemásra sikeredett jogszabályt.
– Mit tesz a cég a jogszabály bevezetése után?
– A mi üzemegységünk a törvény hatályba lépését követően teljes mértékben nemdohányzóvá válik.
– Az új törvényt a köztársasági elnöknek mindenképp alá kellene írnia?
– Annak ellenére, hogy a jogszabály egyes tételeivel nem értek teljes mértékben egyet, mert szigorúbbnak kellene lennie, jó volna, ha a köztársasági elnök úr aláírná.
***
– Teljes mértékben egyet ért a dohányzásellenes törvénnyel?
– A dohányzást tiltó jogszabállyal egyetértek – nyilatkozta Jana Gantnerová, az ótátrafüredi Bellevue Grand Hotel igazgatója –, mivel egyes részlegeinken már most sem lehet dohányozni, az új törvény számunkra érdemi változásokat nem hoz. Azt pedig, hogy dohányzó üzemegységeket is nyissunk, senki sem írhatja elő.
***
– Mennyire érinti a törvény a szálloda működését?
– Minálunk már most szinte mindenütt tilos a dohányzás – árulta el Zdenko Miškolci, a Rajecké Teplice-i Aphrodité Szálloda kereskedelmi és marketingigazgatója –, és idővel teljes körű tilalom bevezetését tervezzük.
– Miért?
– Nos, legfőképp azért, mert a szó szoros értelmében valódi fürdővárosi komplexummá szeretnénk válni.
– A kormány jó döntést hozott?
– Azt gondoljuk, azzal, hogy a bárokban és a kocsmákban szeptember után is, továbbra is lehet majd dohányozni, a világban egyre jobban eluralkodó helyzettel szembe megyünk, és csak a szellemi elmaradottságunkról teszünk tanúbizonyságot.
***
– Elégedett az új törvénnyel?
– A jogszabály szinte több kárt okoz, mint amennyit segít – szögezte le Ján Palinský, a Zemplínská Šírava-i Europenzión Salaš tulajdonosa –, azt reméltük, hogy a tilalom minden egyes vendéglátóipari üzemre egységesen vonatkozik majd. Ezzel ugyanis a probléma megoldódott volna.
– Elégedetlen?
– A törvény ebben a megfogalmazásban szinte semmit nem old meg. Éppen ezért a köztársasági elnöknek nem kellene aláírnia.
***
– Megörült a törvénynek?
– A szállodák és az éttermek számára inkább teljes dohányzási tilalmat előíró törvényt kellett volna hozni – magyarázta Miroslav Kratka, a Remata Hegyi Szálló igazgatója –, ez alól ugyanis minden bizonnyal ismét ki lehet majd valamilyen úton-módon bújni. A törvénynek az alkalmazása után megmutatkoznak majd a hiányosságai, szerintem különféle kiskapukkal, kibúvókkal meg lehet majd kerülni.
– Építkezésbe fognak?
– Igen. Szállodánkban külön dohányzóhelyiséget építünk ki. A beruházás költségeit már be is „építettük” a költségvetési tervünkbe. Tehát, számítottunk vele.
– Az államfő miként döntsön?
– Nehéz megmondani. De ha aláírja, és a törvény hatályba lépése után akár csak egy állampolgár is leszokik a dohányzásról, már jól döntött.
***
– Szeptembertől az eddiginél is jobban tudják majd védeni a nemdohányzók egészségét.
– Mi eddig is mindent elkövettünk az egészség védelme érdekében – árulta el Marián Èallo, a zázrivái Havrania Hotel igazgatója –, mi ugyanis már két éve nemdohányzó szálloda vagyunk. A vendégeink csak kint, a teraszon dohányozhatnak. Nyáron ez senkinek sem okoz gondot, télen viszont kissé problémásabb a helyzet. Kénytelen azonban mindenki a kész tényekhez igazodni. Gyorsan elszívják kint a cigarettájukat, aztán futnak be az épületbe.
– Vendégeik nehezen szokták meg a „változást”?
– Az első év bizony mindannyiunk számára elég nehéz volt. Persze elsősorban a vendégek számára jelentett problémát. Érthető, hisz korábban az épületben is dohányozhattak, aztán azonban káros szenvedélyükkel hirtelen a falakon kívülre kényszerültek. Egy idő után viszont szinte mindenki belátta, hogy jó döntést hoztunk, mert a tilalom, elsősorban a gyerekek és a fiatalok egészségének védelme érdekében, kimondottan hasznos volt.
– Az elképzeléseikhez persze ma is ragaszkodnak.
– Természetesen. És továbbra is az elvünk, hogy a középületekben sehol se lehessen dohányozni, mert ha az éttermek, valamint a bárok, a kocsmák és egyéb szórakozóhelyek is követik a példánkat, a dohányosoknak végső soron nem marad más választásuk, és kénytelenek lesznek a többiekhez alkalmazkodni. Aki gyakorta jár bárokba, kocsmákba, a tilalom után is rendszeres vendég marad. Azonban ha másutt sem gyújthatna rá, előbb-utóbb megbarátkozna az új gondolattal.
Mi újság másutt?
Az unió tagállamaiban különféle dohányzásellenes jogszabályok vannak érvényben. Írországban, Olaszországban, Franciaországban, Dániában, Norvégiában, Spanyolországban, Észtországban, Szlovéniában például még kávéivás közben sem gyújthatnak rá a vendégek az étteremben cigarettára. Belgiumban és a szomszédos Ausztriában pedig csak külön „erre a célra elkülönített’” helyiségekben lehet dohányozni.
Szlovákiában a dohányzás következtében kialakult betegségekben évente mintegy 11 ezer ember hal meg. Vén kontinensünkön pedig összesen 650 ezer. És minden hetedik haláleset okozója a cigaretta. Egyébként a becslések szerint világszerte több mint 1,3 milliárdan dohányoznak.
Felvidék Ma, Szabad Újság, Zolczer László
