Pénteken kezdődik az elnökválasztási kampány, ami március 19-éig tart. Ezt követi a 48 órás kampánycsend. A kampány ideje alatt mind a hét államfőjelöltnek egyforma szereplési lehetőséget kell kapnia az elektronikus médiumokban. A törvény azonban különbséget tesz a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok között. Az előbbieknek ez kötelelességük is és az ebből adódó költségeket az állam a költségvetésből téríti meg. A kereskedelmi médiumok viszont csak akkor kapcsolódnak be a kampányba, ha akarnak és ezért – mintha fizetett hirdetés lenne – pénzt is kérhetnek. A jelöltekre kiszabott azonos időtartam biztosítása és betartása azonban mind a két típusú médium számára kötelező. A frekvenciatanács saját hatáskörében úgy döntött, hogy a kampány ideje alatt a Szlovák Televízió, a Markíza, a JOj, a TA3, illetve az Expres Rádió és a Szlovák Rádió hírműsorait és vitaműsorait ellenőrzi majd – tájékoztatott a testület elnöke Miloš Mistrík. A Szlovák Rádió egyébként most elöször úgy döntött, hogy mind az öt adója –a Rádió FM és a Devin Rádió is bekapcsolódik a kampányba – ezt Mistrik érdekes, de ezzel együtt jó ötletnek tartja. Monitorozni azonban csak a Rádió Slovensko, illetve a Regina és a Pátria adásait fogják. A Pátria Rádió esetében ez a Napi krónikát és a Hétröl-hétre hírmagazint érinti. A tanács a médiumok ellenőrzésével 12 munkatársát bízta meg, akik ha valami törvénysértőt, illetve kifogásolhatót tapasztalnak, akkor jelentik a tanácsnak. A testület azonban nem hoz azonnal döntést. Az ügyekkel, ha lesznek, csak soros ülésükön foglalkoznak majd. Mistrík szerint azért, mert nem akarnak rendkívüli és rögtönítélő üléskeket. Úgy vélik ugyanis, hogy az azonnali döntésekkel a kampányt is befolyásolhatnák, ezt pedig szeretnék elkerülni. Az egyébként, hogy a tanács csak az említett médiumok műsoriat monitorozza, nem jelenti azt, hogy a többi rádiót és televíziót ne ellenőriznék akár bejelentések alapján is. Ezek esetében is eljárnak majd, ha törvénysértést tapasztalnak. Tegyük hozzá, a tanács nem ellenőrzi a nem hírjellegü műsorokat. Így például a szórakoztató műsorokat sem. holott a jelöltek itt is szerepelhetnek, és egy-egy ilyen szereplés helyzeti előnyt is teremthet. A testület azonban bízik abban, hogy az elektronikus médiumok a szakmaiságnak megfelelően fognak eljárni, és nem élnek majd vissza a helyzettel. A tanács ugyanis ezen esetekben is szankcionálhat, ha törvénysértést tapasztal. A televíziók esetében a maximális pénzbüntetés 165 ezer euró, azaz 5 millió korona, míg a rádiók esetében 50 ezer euró, vagyis másfél millió korona lehet. Ilyen súlyos büntetések kiszabására azonban ezidáig nem volt példa.
Felvidék Ma, Pátria, mj, sk
28
Előző cikk