A szélsőséges eszméket valló személyek, valamint az ilyen csoportosulások, szervezetek elleni hatékonyabb küzdelem jegyében szigorodnak az ilyen eszmékkel összefüggésben elkövetett bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok. Az új szabályokat a törvényhozás 98 igen szavazattal fogadta el ma.
A jogszabályt előterjesztő igazságügyi minisztérium a szélsőségesekkel szembeni hatékonyabb fellépést, az elkövetett cselekmények gyorsabb és hatékonyabb feltárását várja az új szabályoktól. Lucia Žitňanská a statisztikai adatokra rámutatva kiemelte: míg 2012-ben 112 volt a statisztikák szerint a szélsőséges bűncselekmények száma, addig a múlt évben ez csupán 30. A miniszter szerint azonban helyesebb ezt úgy értelmezni, hogy a felderítés hatékonysága csökkent, s nem az ilyen jellegű cselekmények valós száma. És ebben komoly szerepe van annak, hogy jelentős mértékben áttevődtek a virtuális világba, az internetre, ahol azonban a nyomozás is lényegesen komolyabb kihívást jelent a szakemberek számára. Žitňanská ezzel összefüggésben a szakosodott bírák, valamint szakértői szervezet hiányára hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: néhány ítélet hallatán „megáll az ember esze”.
A problémák már az eset megítélésekor felmerülnek: gyakori például, hogy a hatóságok szabálysértésnek minősítik az esetet a szándékosság bizonyítottságának hiánya miatt, vagy más okokból (és így ezek a bűnügyi statisztikákban sem bűncselekményként vannak számontartva), másfelől pedig a büntetések sem kellően szigorúak, nincs visszatartó erejük. Márpedig a büntetőjog értelme éppen a társadalmi prevenció, vagyis a visszatartó hatás.
Az elfogadott szabályok fogalmi pontosítást is bevezetnek a rasszista indíttatású bűncselekmények meghatározásában. Megszűnik ezáltal az a képtelen helyzet, hogy egy nyilvánvalóan rasszista indíttatásból elkövetett bűncselekményt utólag azért bírálnak el „közönséges” bűncselekményként, mert kiderül, hogy maga a sértett nem tagja annak a kisebbségnek, amely ellen gyűlöletbűncselekmény irányult. Vagyis az elkövető ilyen irányú „tévedése” a jövőben már nem fosztja meg az adott cselekményt a minősítő körülménytől.
Az új szabályok értelmében ezentúl nem a járásbíróságok tárgyalják majd a szélsőségességgel összefüggő büntetőügyeket, hanem a Speciális Büntetőbíróság, s ezáltal a speciális ügyész szerepe is egyértelmű lesz az ilyen eljárásokban.
