Két éven belül másodszor látogatott Magyarországra tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök. A magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen elsősorban a paksi atomerőmű bővítéséről, a magyarországi gázszállításokról, valamint nemzetközi politikai kérdésekről tárgyaltak.
A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Putyin felajánlotta, hogy 10 milliárd helyett akár a paksi bővítés teljes, 12 milliárdos büdzséjét is állják, ehhez azonban módosítani kell a szerződést. (Ilyen konstrukciót dolgoztak ki a törökországi Akkuyuban tervezett erőműre, amely orosz tulajdonban volna, a török állam pedig áramfelvásárlási garanciát ad 20 évre.)
Orbán szerint Oroszország elnökének látogatása mindig megtiszteltetés. A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta, hosszú és sikeres tárgyaláson vannak túl, amelynek központjában a gazdasági kérdések voltak.
„Nyílt és transzparens” magyar viszony Oroszországgal
Orbán szerint Magyarország „nyílt és transzparens” viszonyra törekszik Oroszországgal, és minden évben egyszer áttekintik a kapcsolatot: tavaly Moszkvában, idén Budapesten. A vállalásokat Orbán szerint mindkét fél teljesítette. A magyar miniszterelnök szerint Magyarország gázellátása 2021-ig rendezett, ma pedig hozzáfogtak a 2021 utáni időszakról szóló megállapodás előkészítéséhez. Mint mondta, a nukleáris együttműködésben egyetlen nyitott kérdés van, ez viszont az Európai Unió hatásköre.
Orbán azt ígérte, az EU jóváhagyása a paksi bővítés engedélyezéséről meglesz, így idén megindulhatnak az előkészítési munkák, 2018-ban pedig a tényleges kivitelezési munkák is. A magyar miniszterelnök ezután nyíltan bírálta az Európai Unió oroszpolitikáját. „Nehéz nemzetközi környezetben értük el ezt a gazdasági eredményt, miközben oroszellenes politika vált divattá nyugaton” – fogalmazott, majd az uniós szankciókra utalva hozzáfűzte, a nem gazdasági jellegű problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni.
Putyin szerint Magyarország biztos és megbízható partner
Putyin szerint a találkozón arról is szó volt, hogyan lehetne a kölcsönös áruforgalmat és befektetéseket fejleszteni. „Nagy figyelmet fordítunk a paksi atomerőmű két új blokkjának építésére” – mondta, hozzáfűzve, a 12 milliárd euróba kerülő új blokk lehetővé teszi, hogy a duplájára emelkedjen a villamos teljesítmény, és tízezer új munkahely létesüljön. Az energetika területén folytatódnak az együttműködések, így a paksi reaktorok felépítésének nincs akadálya – mondta Putyin. Magyarország szerinte megbízható tranzitország a Nyugat felé. Az orosz elnök külön kiemelte a Mol szerepét.
„Megvitattuk a kelet-ukrajnai és a szíriai helyzetet, megállapítottuk, hogy egyesítenünk kell erőinket a terrorizmussal szemben” – fejezte be beszámolóját Putyin, aki a menekültválságra is kitért. Arról beszélt, hogy a politikai helyzet rendezése a Közel-Keleten hozzájárul majd ahhoz, hogy a migrációs nyomás ne legyen olyan súlyos Európában.
Kevés kérdés feltételére volt lehetőség
A sajtótájékoztatón még a 2015-ös látogatással összehasonlítva is kevesebb kérdés feltevését tették lehetővé a média képviselőinek. Az Ukrajnára vonatkozó kérdésre Putyin úgy reagált, hogy szerinte az ukrán fél provokálta ki a mostani kelet-ukrajnai incidenseket.
Az orosz elnök szerint a mostani konfliktus egyik oka, hogy az ukránoknak pénzre van szükségük, így most egy „agresszió” áldozataként mutatják be magukat. Az ukránok korábban az oligarchák révén egy elnökjelölt-asszonyt finanszíroztak, míg most fel kell hívniuk magukra az új vezetés figyelmét. Szerinte azonban belpolitikai okai is vannak a mostani válságnak, mivel a kormány egyre gyengébb. Az ukránok mindent megtesznek azért, hogy ne tartsák be a minszki egyezményt. A minszki egyezményeket mindezek ellenére be kell tartani – tette hozzá.
A magyar miniszterelnök ugyancsak egyetért azzal, hogy be kell tartani a minszki megállapodást, csak így lesz béke. Megemlítette ugyanakkor, hogy a minszki megállapodás számos belső reformot is tartalmaz, többek között például jogokat garantál az ukrajnai magyar kisebbségnek, ennek állásával pedig nem mindenütt elégedett Orbán.
Az energetikai együttműködés konkrétumaira vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán kijelentette, bármi történik, Magyarország megkapja az ország működtetéséhez szükséges nyersanyagokat. A magyar miniszterelnök szerint a Déli Áramlat terve „rajtunk kívül áll”, a török áramlat fejlesztése érdekli Magyarországot, az Északi Áramlat pedig érdeke az országnak, ha éppen nincs más megoldás.
Orbán szerint Magyarország kiépítette a gázvezetékek kapcsolódásait és kapacitásait Horvátország és Románia felé is, hogy lehessen reverz szállítás is, csakhogy az EU ezt ott nem tette meg, így „Magyarország a déli irányból energiablokk alatt áll”. Ezért tartja fontosnak, hogy Putyin garantálja, hogy akár „kacskaringós úton is”, de Magyarország mindenképpen hozzájusson az energiájához. Erre például Szlovákia felől ugyancsak lehetősége van.
Putyin magyarországi látogatását szigorú biztonsági intézkedések kísérték. Budapest központját a rendőrség lezárta. Egymás után három orosz elnöki gép szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren. A magyar légtérben a honvédség Gripen vadászgépei járőröztek, az elnöki repülőt nem közelítették meg, főként a déli országrészben cirkáltak. Az érkezés idejére hermetikusan lezárt repülőtéren katonai tiszteletadás mellett Szijjártó Péter külügyminiszter fogadta az orosz államfőt, aki egyből az ott várakozó saját páncélozott Mercedesébe szállt. Putyin konvoja az ugyancsak védett útvonalon akadálytalanul ért az Országházhoz, ahol Orbán Viktorral találkozott.
Cseh lap: Orbán megfeledkezett a rossz magyar történelmi tapasztalatokról
Orbán Viktor kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásakor reményét fejezte ki, hogy világban végbemenő nagy változások lehetővé teszik felújítani a legszorosabb magyar-orosz kapcsolatokat – mutat rá pénteki tudósításában a Mladá fronta Dnes című cseh liberális napilap. Luboš Palata, a szerző ezzel összefüggésben megjegyzi: Szijjártó Péter külügyminiszter, aki Vlagyimir Putyint oroszul üdvözölte a budapesti repülőtéren, nyilván már nem emlékezik azokra az időkre, amikor az orosz nyelv annyira nem volt kedvelt Magyarországon, hogy a szovjet fennhatóság alatt még a nyolcvanas években sem tudta magát oroszul megértetni az ember a magyarokkal.
„Sok magyar ugyanis nem feledte el Moszkvának az 1956-os kommunista-ellenes forradalom leverését és az oroszok más, rossz emlékű beavatkozásait a magyar történelembe. Orbán Viktor miniszterelnök mai Magyarországa azonban mintha elfelejtette volna mindezeket a Moszkvával kapcsolatos rossz történelmi tapasztalatokat” – szögezi le a lap.
Az újság szerint „Vlagyimir Putyin budapesti látogatása egyértelműen azt bizonyította, hogy az Európai Unióban ma Oroszországnak nincs közelebbi szövetségese, mint Orbán Viktor Budapestje”. Orbán nyilvánvalóvá tette, hogy szívesen normalizálná kapcsolatait Oroszországgal, ha nem lenne a jelenlegi nemzetközi környezet ellenséges – állítja Luboš Palata.
Egy szív, egy lélek
Tegnap Budapesten két jó barát találkozott – írja a Pravda napilap honlapján Roman Bednár publicista. „Az orosz elnök megjegyezte, egyetlen uniós nagyvárosban sem érzi olyan jól magát, mint Budapesten, és ez nem csak afféle baráti frázis volt, hanem erős politikai vallomás” – írja Bednár.
Orbán az orosz vendégekkel folytatott beszélgetések során többször is bírálta a Nyugat Oroszországgal szembeni gazdasági szankcióit, meg azt is mondta, hogy Magyarország nem vesz részt a nyugati oroszellenes politikában. A publicista szerint Orbán erős egyéniség, aki nem fél Merkeléktől, és a saját politikáját folytatja. „Viktornak és Vlagyimírnak megvannak a saját szabályai, és mindenekelőtt mindketten szimpatizálnak a másikkal. És ez nagyon jó a világnak meg Európának is” – fűzte hozzá Bednár.
Peter Morvay, a Denník N újságírója szerint Orbán csodálja Putyint, de még inkább szüksége van a pénzére. Az orosz elnöknek meg arra van szüksége, hogy bizonyítsa, Nyugaton is csodálják és tisztelik, amiben a magyar miniszterelnök szívesen van a segítségére. A publicista szerint ez volt a Putyin és Orbán közti tegnapi találkozó lényege, amelynek egyébként véleménye szerint semmilyen konkrét eredménye nem volt, és semmit sem oldott meg.
(Origo, TA3/Felvidék.ma)
