A Nemzeti Összetartozás Emléknapjához kapcsolódó tanácskozáson Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kijelentette, hogy a magyarságismeret megerősítését alapvető fontosságúnak tartja a magyar kormány.
Az államtitkár úgy látja, hogy fontos orvosolni azokat a hiányokat, amelyeket az elmúlt évtizedek oktatási rendszere nem tett meg. Megemlítette, hogy ezek a fájdalmas hiányok mutatkoztak meg hat évvel ezelőtt a kettős állampolgárságról tartott népszavazásnál az emberek közömbösségében. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott, hogy a magyar történelemnek tragikus oldala, hogy a magyarságot szétszakították a XX. század elején, ez azóta megfordíthatatlan történelmi tény lett. Ezt a fájdalmat nem sikerült orvosolni az elmúlt évtizedekben, de a történelmi körülmények az uniós csatlakozással, a környező országokban a demokratikus kormányok megalakulásával megváltoztak.
Miután a magyar Országgyűlés elfogadta a június 4-i iskolai emléknapról szóló határozatot október 18-án, a külhoni osztálykirándulásokkal, és a Magyarság Háza oktatási és módszertani intézmény létrehozásával együtt, a koncepcióterv kidolgozásával az Apáczai Közalapítványt bízták meg. A szakmai találkozó már ennek a jegyében zajlott. A koncepcióterv megbízásával kidolgozott Apáczai Közalapítvány igazgatója Csete Örs jelentős lépésnek nevezte, hogy a magyarlakta területekre eljuthatnak a magyarországi diákok. Fontosnak nevezte azt is, hogy az oktatási intézményekben a külhoni magyarsággal is foglalkoznak majd. Az Apáczai Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy konkrét projektekkel, módszertani segítséggel készülnek, hogy a pedagógusok át tudják adni diákjaiknak azt az alapvető igazságot, miszerint „haza sok van, de magyar nemzet csak egy, s a világon bárhol élő magyarság összetartozik, határtalanul”.
A Nemzeti Összetartozás Emléknapjához kapcsolódó tanácskozáson közel 130 iskolavezető, pedagógus és civil szervezet képviselője vett részt.
Felvidék Ma, ka
{iarelatednews articleid=”4901,22487,22454,22372,22361,22116,22513″}
