Az SNS által jegyzett, állami jelképekről szóló törvény értelmében az állami jelképek külföldi alkalmazása során az állami címernek különleges jogállása lesz.
A plénum pénteken letörte Andrej Kiska államfő vétóját, aki a jogszabály egészét visszautalta a parlamentnek újratárgyalásra. A törvény mellett ezúttal 86 képviselő szavazott. Módosítására nem kerülhetett sor, csupán a jogszabály elutasítására vagy újbóli elfogadására.
Az tehát továbbra is tartalmazza a külföldi himnuszok lejátszására és éneklésére vonatkozó vitatott rendelkezést. Kiska a törvényt ellentétesnek találta a jogbiztonság és a jogállamiság elvével. A bírálók szerint a jogszabály tiltja egy másik ország himnuszának lejátszását vagy eléneklését nyilvános rendezvényeken, ha nincs jelen az adott ország hivatalos küldöttsége.
A törvénymódosítást az SNS a jégkorong-válogatott mezein szereplő új logó ellen emelt kifogások után terjesztette elő. A törvény értelmében a sportolóknak kötelezően viselniük kell az öltözékükön az állami címert, amely fölé nem rendelhetnek semmilyen más grafikai elemet, a rajtszámot kivéve.
A Most-Híd javaslatát, amely a külföldi himnuszokról szóló rendelkezést módosítaná, a parlament gyorsított eljárásban fogja tárgyalni.
Erről pénteken döntöttek a képviselők. A párt a módosítással azt akarja elérni, hogy a természetes és jogi személyek továbbra is lejátszhassák és énekelhessék egy másik ország himnuszát.
Az igazságügyi tárca állásfoglalása szerint a gyorsított eljárás azért indokolt, mert alapvető szabadságjogok – ebben az esetben a szólásszabadság – védelméről van szó. Az indoklásban az áll, hogy az eddig érvényes jogszabály és a 2019. március 27-én elfogadott módosítás sem szabályozza egyértelműen egy másik állam himnuszának lejátszását és eléneklését, illetve nem rendelkezik egyértelműen az állami jelképekről szóló törvény ezen rendelkezése megsértése esetén kiróható szankciókról.
A házszabály értelmében a parlament rendkívüli esetben, a kormány javaslatára tárgyalhat egy törvényt gyorsított eljárásban.
Rendkívüli esetnek számít, ha alapvető emberi jogok veszélyeztetéséről van szó, vagy ha az államot jelentős gazdasági kár fenyegeti.
Az állami jelképekről szóló törvény a Most-Híd módosítása után is kimondaná, hogy a szlovák állami himnusz lejátszására vagy eléneklésére állami ünnepeken, emléknapokon, évfordulókon és más, országos vagy helyi jelentőségű események alkalmával kerül sor.
Más állam himnuszát akkor játsszák le, ha jelen van az adott állam hivatalos küldöttsége. A Most-Híd módosítása értelmében azonban ez a rendelkezés nem érintené a „természetes vagy jogi személyek azon jogát, hogy egy másik állam himnuszát lejátszhassák vagy énekelhessék”.
A törvény a bírságok tekintetében is módosulna.
(TASR)
