Hedry Mária drámája felöleli Zrínyi Ilona felnőtt életének minden fontos megállóját és sorsán keresztül hitelesen mutatja be a magyar történelem bonyolult korszakát. A hősnő a nyitójelenetben az őt és férjét száműzetésbe szállító hajón Kis-Ázsia partjai felé tart, s az éjszaka csendjében felidézi élete állomásait.
Ahogy halad a hajó, feltűnnek a darab szereplői: fia, Rákóczi Ferenc alakja mellett második férje, Thököly Imre, majd lánya és anyósa, politikusok és egyházi méltóságok is. Apja, Zrínyi Péter és nagybátyja, Frangepán Ferenc halálával demonstrálja a császári udvar szószegését, a Habsburgok képmutató, hamis politikáját.
A fejedelemasszony életét áthatja mély vallásossága, egyszerű keresztjét viselve vallja meg: a bizonytalanságban szüksége volt az isteni támaszra.
Idézi a Rákócziak hitvallását is, ha Isten velünk, ki ellenünk? S hiszi, lesz haza egyszer, hol valódi béke van.”
Összetett, sokszínű képet kapunk a XVII. század politikai állapotáról, katonai eseményeiről és a kuruc korszak kezdeteiről. Thököly Imre kezdeti katonai sikerei – a felvidéki és partiumi várak elfoglalása, majd a későbbi zuhanás, a Rákóczi-várak elvesztése, valamint az utolsó erősség, Munkács várának ostroma és feladása mind-mind emberi közelségbe kerül a hősnő által.
Hedry Mária és Juhász Róza (Fotó: Tóth Klára/Felvidék.ma)
A császár amnesztiát ígér, a megállapodást viszont megsérti, s Ilonától elszakítják fiát, Ferencet. Thököly a fogságába került tábornokokra cseréli, így kísérheti el férjét a török száműzetésbe. Az előadás hitelesen mutatja be Zrínyi Ilonát, akit tudása és műveltsége mellett jelleme és bátor helytállása tett a magyar történelem egyik leghíresebb női alakjává.
A darab alsóbodoki bemutatóján részt vett a szerző, Hedry Mária is. Portálunknak elmondta, hogy a főszereplő Juhász Róza említette először Zrínyi Ilona nevét, s ebből a felvetésből született meg a darab.
„Nem vagyok történész, egy éven át tartó kutatómunkával töltött idő után született meg a darab. Könyvtári és levéltári anyagok – köztük Zrínyi Ilona és Thököly Imre levelezésének és naplójának – felhasználásával gyűjtöttem adatokat. A monodráma nyelvezetébe korabeli szövegrészleteket is sikerült beilleszteni, aminek köszönhetően még hitelesebbé vált a darab. Többek közt Zrínyi Ilona fiának írt búcsúlevele is belekerült, melyet a gyermek Rákóczi Ferenc soha nem kapott meg.”
Az előadást záró ima szavai ma is aktuálisak:
Szentséges Madonnám, Szűz Mária, könyörgök, adj nekünk békét, s a te fényes palástod takarja be védőn elhagyott hazám minden tájékát. Add, hogy ez a haza egyszer béke otthona legyen és gyermekeinek, a magyaroknak saját édes otthona. Könyörülj meg népemen, kik átkos viszályok áldozatai. A viszály és egymás elárulása a külső erőket teszi még erősebbé és magunkat még gyengébbekké. Add, hogy ész és jó érzés vezérelje népünk, s biztos felismerés a jó és rossz döntések között.
A Zrínyi Ilona monodrámát a Klebelsberg Kultúrkúria a Bethlen Gábor Alap támogatásával hozta el a zoboralji szórványközösségbe, ahol a tetszőleges belépődíjból befolyt összeggel a magyar tannyelvű osztályokat támogatják a szervezők a gímesi és az alsóbodoki alapiskolákban.
