„Tükrözött osztályterem módszer a tanításban“ címmel indult el nemrégiben egy nemzetközi Erasmus+ projekt. Az újszerű módszernek köszönhetően hatékonyabbá válhat a tantermi tanítás, a különböző tevékenységekbe bevont diákok motivációja javul, ahogy a tanuláshoz való pozitív hozzáállásuk is.
„Javul a diákok elkötelezettsége, fejlődik az önbizalmuk, a kezdeményezőképességük, és a kommunikációs stratégiáik. Az életre való felkészítésben ez egy igazán hatékony segítség lehet, ha ezt a módszert jól kidolgozva helyesen alkalmazzuk az oktatásban“ – vélekedik a módszer hozadékairól Tóth-Bakos Anita, a Selye János Egyetem (SJE) oktatója.
A SJE Tanárképző Karának oktatója a pedagógusképzésen belül pszichológiai tárgyakat oktat, ebből kifolyólag Szlovákiából ő vesz részt az Erasmus+ projektben, amely a módszer kidolgozására és fejlesztésére irányul. A kétéves nemzetközi, angol nyelvű projekt összesen közel 138 ezer euróból valósul meg. A projekt vezetőpartnere, a kecskeméti Neumann János Tanárképző Kar mellett további felsőoktatási intézmények dolgoznak össze Romániából, Bulgáriából, Portugáliából, Ciprusról, valamint Szlovákiából.
Tóth-Bakos Anita a projektről szólva elmondta, lényege, hogy a „tükrözött osztályterem“ módszer gyakorlati megvalósulását segítse. „Egy újszerű módszerről van szó, melynek során megfordul a pedagógiai megközelítés, tehát a tantermi tanulás hagyományos megközelítése“ – fogalmazott.
Az elképzelés szerint a gyerekek még a tanóra előtt megismerkednek a tananyaggal és gyakorlatilag a tanítási órán belül, az órai tevékenység során ezt a megtanult anyagot dolgozzák fel különböző aktivitások, feladatok, beszélgetések, viták által.
„Klasszikus megközelítésben a tanár a tanítási órán a tananyag átadását vezeti, koordinálja, a tanulók ennek alapján sajátítják el azt. A tükrözött osztályterem módszer megközelítésében ez a sorrend megfordul. A diákok előzetesen elméleti szinten felkészülnek a tananyagból, így a tanítási órára már felkészülten érkeznek és az órán a gyakorlati tevékenységeken keresztül rögzítik és elmélyítik a tanultakat“ – húzta alá. Mint mondta, a tanulók aktívabban kapcsolódnak be a tanítás során a különböző tevékenységekbe.
„Előnye, hogy a tanítási óra a gyerekek számára túlnyomórészt aktív tevékenységről szól. Együtt vitáznak, érvelnek, feladatokat és problémákat oldanak meg, ezzel bevonják magukat a tanulási-tanítási folyamatba.
Jól alkalmazható módszer, egyre népszerűbb, viszont vannak bizonyos technikai nehézségei. Ebben próbál ez a projekt segítséget kínálni“ – mutatott rá.
Tóth-Bakos Anita szerint a módszer nehézsége, hogy rendkívül nagy felkészültséget igényel a pedagógustól, hogy mindent előkészítsen ahhoz, hogy a gyerekek előre fel tudjanak készülni az adott tananyagból. „Nagy tervezést igényel az is, hogy a tanórán milyen tevékenységeket csinálnak majd. Technikailag igénybe veszi a pedagógust és éppen ezért az a tapasztalat, hogy ez általában úgy működik jól, ha a pedagógusok egy csoportja együtt dolgozik. Közösen előre elkészítik a tananyagokat és a feladatokat is. Az előre tanulás segítésére akár oktatóvideók, vagy egyéb, a tananyag feldolgozását célzó módszerek használhatók. Az is egy igényes tevékenység, amikor kitaláljuk, megszervezzük, hogy a tanítási órán mit fogunk csinálni a tanulókkal“ – magyarázta.
A projekt leginkább a középiskolai és egyetemi oktatásra fókuszál, mindezt a pszichológia témakörén belül. „A pszichológia, mint tantárgy a középiskolai oktatásban csak „vendégként“ van jelen, leginkább a pedagógiai középiskolákban van kötelezően. A többi középiskolában általában választható, vagy egyéb tantárgy részeként, mint a társadalomismeret, vagy az etika. Az egyetemi pedagógusképzésben a tanulmányi programok egyik alappillérét képezik a pszichológiai kurzusok. A projekt célcsoportját tehát a középiskolai diákok és a pedagógusképzésben résztvevő egyetemi hallgatók alkotják“ – mondta.
A projekt célja komplex pedagógiai anyagok kidolgozása, elősegítve, hogy ebben a célcsoportban, ebben a tantárgyban (a pszichológia témakörében) a pedagógusok és oktatók meg tudják valósítani a „tükrözött osztályterem“ módszert, akár a középiskolákban, akár az egyetemi pedagógusképzésben. Tóth-Bakos Anita kifejtette, hogy a projekt célkitűzése 30 kurzus teljes körű kidolgozása, valamint azok az angollal együtt hétnyelvű fordítása (a résztvevő országok nyelveire is lefordítják).
„A tanagyag a projekt keretén belül kidolgozásra kerül, azt bármelyik ország a maga nyelvére fordítva alkalmazni tudja vagy a középiskolai, vagy az egyetemi pedagógusképzés során“ – hívta fel a figyelmet. Ezekben a tananyagokban oktatóvideókat készítenek, különböző osztálytermi tevékenységek jó gyakorlatokként kerülnek be, vagy egyéb módszertani anyagok és feladatok megvalósítása kerül kidolgozásra. Tehát
kész megvalósítási programot kapnak a projektben részvevők, aktivitásokkal, játékokkal, módszertani anyagokkal, egy olyan komplex pedagógiai megközelítéssel, ami magára a tanításra fókuszál.
„De ugyanígy ez a projekt hivatott kidolgozni az értékelés és osztályozás rendszerét is. Elméleti megközelítés is tartozik hozzá, ahol kérdőíves lekérdezéssel feltérképezzük, milyen az egyes országokban a jelenlegi gyakorlat, mennyire alkalmazzák, használják ezt a módszert“ – tette hozzá.
Tóth-Bakos Anita hangsúlyozta, az eddigi tapasztalatok és a témában végzett kutatások azt bizonyítják, hogy az ilyen fajta megközelítéssel sokkal hatékonyabbá válhat a tantermi oktatás, javul a diákok, hallgatók motivációja, a tanuláshoz való pozitív hozzáállása, elkötelezettsége, és számos, az élet minden területére kiterjedő pozitív hozadéka van.
