Az elmúlt több mint harminc év eseményeit foglalta össze Duray Rezső napokban megjelent kötetében. A könyvben időrendi sorrendben, táblázatok és fényképek segítségével mutatja be a szerző a szenci magyarság rendszerváltás óta eltelt történetét. A könyv hiánypótló a piacon, hiszen a szenci eseményeket és az országos történéseket foglalja össze, figyelembe véve, mi befolyásolta a kisváros fejlődését és a lakóinak életét.
Visszatekintés az elmúlt több mint harminc esztendőre Szencen című könyv a rendszerváltás időszakától foglalja össze a város politikai, kulturális, egyházi és oktatásügyi eseményeit. A város sorsát megpecsételte Pozsony közelsége, hiszen néhány év alatt szinte a duplájára duzzadt a korábban békés kisváros lakossága.
A harminc év eseményeinek leírását tartalmazó könyv bemutatója (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A kötetnek két keresztapja lett, akik a szenci Napfényes tavak vizével, azaz a „szönci báger” vizével keresztelték meg a könyvet, amire a város lakói méltán büszkék. A két keresztapa Dušan Badinský jelenlegi és Karol Kvál korábbi polgármester voltak, akik gratuláltak a szerzőnek. A kötet bemutatóján a szenci férfi énekkar nótákat adott elő, ezzel tették ünnepélyesebbé a rendezvényt.
A bemutatón egy, a Felvidék.ma portálon megjelent cikket is idézett a moderátor:
„Duray Rezső neve sokaknak ismerősen cseng. Nem csoda, összefonódott a Szenci járás magyarságával, szélmalomharcot vív az itteni közösségért, hiszen Pozsony közelségében szinte egyik napról a másikra vált a magyarság szórvánnyá az ország más pontjairól ide költöző embertömegek következtében. Duray Rezső ebben a helyzetben próbálja tartani a lelket a magyarságban.”
A könyv bemutatóján Duray Rezsőt Bárdos Ágnes moderátor arról is kérdezte, milyen volt az a város, amit ő gyermekként, iskolásként ismert meg. Akkoriban még az egyik szlovák iskola termeiben is magyar oktatás folyt, mivel a magyar iskola épületében nem fért el az évfolyamonkénti négy osztály, ma sajnos a magyar alapiskolába csak húsz körüli a beíratott gyerekek száma – mondta el Duray Rezső. Az ő gyermekkorában még csak néhány „idegen” volt a városban, sőt, még a rendszerváltáskor is inkább csak néhány pozsonyi lakos költözött ki vidékre. Sajnos az elmúlt évtizedben nagyon sokan települtek ide az ország minden régiójából, akik nem akarnak, nem tudnak alkalmazkodni.
Duray Rezső és Bárdos Ágnes (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„Szülőföldünk e huzatos táján, számbeli kisebbségi közösségként csak akkor tudunk magyarnak megmaradni és érvényesülni, ha vállaljuk a kihívásokat, ha nem futamodunk meg az új feladatok elől, sem egyénileg, sem közösségként. Ezt a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. Szorgalmával, pontosságával, kitartásával és elhivatottságával ehhez nyújt nekünk a múltból merítve útmutatást több mint három évtizede e könyv szerzője, a hű krónikás” – írja Bárdos Gyula a könyv előszavában, s ez a gondolat pontosan jellemzi könyv tartalmát, és annak küldetését is, hiszen a szerző okulásképpen is írta meg a rendszerváltás óta eltelt időszak eseményeit.
A könyvek (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Duray Rezső a bemutató végén köszönetet mondott azoknak, akik segítették a könyv megjelenését, kiemelve családját, akik a munkásságát is nagyban segítették. A rendezvényen jelen volt Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártjának elnöke is. A megjelenést a Rákóczi Szövetség és a Szenc és Vidéke Társulás támogatta.
(NT/Felvidék.ma)
