Orosz Örs, a Szövetség politikusa ma délben egy köbméternyi, a Sajóból vett szennyezett vizet öntött szét a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt. Ezzel szeretnék ugyanis felhívni a figyelmet a Sajó vízszennyezésére, amelynek megoldása már több mint két hónapja húzódik. „A környezetvédelmi minisztérium elé vittünk ezer liter szennyezett vizet a Sajóból, mert elfogadhatatlan, hogy 74 napja ömlik a mérgező bányavíz a folyóba, folyamatosan megy az egymásra mutogatás, de érdemi változás a mai napig nem történt!” – írta bejegyzésében.
Február közepétől ömlik a Sajó folyóba a bányavíz a már nem létező Siderit vállalat egyik vasércbányájából. Az ökológiai katasztrófa miatt vélhetően fokozatosan pusztul az élővilág Kelet-Szlovákia egyik legnagyobb folyójából, egyúttal veszélyeztetheti a talajvíz minőségét is (a környezetvédelmi minisztérium szerint nincs hatással a régió ivóvizének minőségére). Időközben már a rendőrség is nyomoz a felelősöket kutatva. A víz elemzésétől, különösen a jelen lévő anyagok típusától és koncentrációjától függően lehetséges a jogsértés minősítése. Nem kizárt, hogy környezeti, esetleg gazdasági bűncselekményre is fény derül a Sajó szennyezése kapcsán.
Ahogy korábban már írtuk, a használaton kívüli alsósajói bánya az elmúlt évtizedekben megtelt bányavízzel, és a Gabriella-aknából immár harmadik hónapja ömlik a gömöri régiót átszelő Sajóba a szennyezett víz.
Elképesztő mennyiségű, napi 2,5 tonna, főleg mangán és cink pusztítja a folyó élővilágát. A vas jelenléte több mint az ezerszerese a megengedettnek. Jelentős mennyiségű arzén is kerül a folyóba, a megengedett mennyiség 180-szorosa, lassú, ezáltal kevésbé látványos pusztulását okozva a víz élővilágának.
A Sajó szennyezettsége március elején került a figyelem középpontjába Orosz Örsnek, a Szövetség politikusának köszönhetően. Kezdetben egyértelműnek tűnt, hogy a bányát fenntartó állami vállalatot (Ércbányák) terheli a felelősség a kialakult helyzetért, ugyanis a Siderit vállalat felszámolását követően hozzájuk került a komplexum, amelynek állapotáért ők felelnek és az ő kötelességük lett volna monitorozni a bánya állapotát a szivattyúk 2011-es leállítását követően.
Az ugyanis világos volt minden érintett számára, hogy a használaton kívüli bánya megtelik vízzel – annak állapotát és a víz mennyiségét és minőségét azonban folyamatosan ellenőrizni, figyelni kellett volna. Ezzel elkerülhető lett volna a most előállt katasztrófa, vélik a szakemberek.
Március 18-ai közleményében a környezetvédelmi minisztérium is erre mutatott rá, amikor Ján Budaj miniszter úgy fogalmazott, a környezetvédelmi minisztériumnak nincs befolyása a bányák tevékenységére vagy tétlenségére.
Ez a hatáskör és a bánya problémájának tényleges megoldása a gazdasági minisztérium kezében van, amely az Ércbányák fenntartója, jegyezte meg.
Pár nappal később, március 22-én az Ércbányák állami vállalat is büntetőfeljelentés tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját.
A szlovák köztévé Riporterek című oknyomozó műsorában azonban rámutattak, hogy 2011-ben az iglói körzeti bányászhivatal határozatban minden jogkörétől megfosztotta a becsődölt Siderit vállalatot, amellyel egyúttal kizárta annak a lehetőségét, hogy a vállalattól bárki a bánya területére léphessen – anélkül pedig nyilván nehéz állapotfelméréseket végezni.
Ebben a határozatban bízták meg az Ércbányák állami vállalatot a bezárt bánya monitorozásával is. A riportban az is elhangzott, hogy a Sajó vizének elemzésétől, különösen a jelen lévő anyagok típusától és koncentrációjától függően lehetséges a jogsértés minősítése. Nem kizárt, hogy környezeti, esetleg gazdasági bűncselekményre is fény derül a Sajó szennyezése kapcsán.
Időközben a gazdasági minisztérium munkacsoportot hozott létre a szennyezés elhárítása érdekében, együttműködve a Rozsnyói Járási Hivatallal, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőséggel és a környezetvédelmi minisztériummal is. Április elején a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat a bányába szivárgó felszíni vizek csökkentésére irányuló munkálatokba kezdett, és a bányamentő szolgálat közvetlenül a bányában is megkezdte a munkát.
Jelenleg azt próbálják megoldani, hogy a víz ne szivárogjon a felsőbb szintekről a szennyezett alsóbb rétegekbe, így kerülnék el a szennyezett víz felszínre áramlását.
Egy közeli patak medrét is elterelik, amely korábban beomlott a kibányászott rétegekbe és ezáltal megnőtt a bányába befolyó víz mennyisége. A művelet célja tehát, hogy kevesebb víz kerüljön a bányába, így könnyebb lesz a víz tisztítása, amely a folyóba ömlik. Megnyugtató megoldás azonban nem született az ügyben, és leginkább csak az egymásra mutogatás megy a minisztériumok és az érintett hivatalok között. Hónapok telnek el úgy, hogy tonnaszámra ömlik a szennyezett víz a Sajóba, 74 nap alatt már 185 tonna – erre hívta fel a figyelmet Orosz Örs a mai akcióval.
Némileg jó hír, hogy a kormány szerdai ülésén (május 4.) megszavazta, hogy 200 ezer eurót különít el a folyó szennyezésének megállítását segítő intézkedésekre. Mindemellett a környezetvédelmi minisztérium szerint szükséges a bányászati jogszabályok módosítása is, mert jelenleg nem szabályozzák kellőképpen a hasonló helyzetek esetén követendő eljárásokat.
A Szövetség HANGOSAN felszólítja a minisztert arra, hogy AZONNAL cselekedjen
SZÖVETSÉG: „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez” – mondják a Szövetség képviselői, akik 1000 liter szennyezett Sajó-vizet hoztak a környezetvédelmi minisztérium elé.
A rozsdával és káros anyagokkal szennyezett vizet, amely február közepétől folyik keresztül Gömörön, Orosz Örs, Nagy György és Burdiga Pál, a Szövetség megyei képviselői, Beke Beáta elnökségi tag és a párt gömöri képviselői, Hamelli Zsuzsa, Vavrek István és Hudár Zoltán küldték a miniszternek.
Orosz Örs elmondta, fel szeretnék ébreszteni végre a miniszter urat túl hosszúra nyúlt téli álmából. „A minisztert főleg arra szeretnénk emlékeztetni, hogy a vizsgálatok szerint a víz vastartalma tizenkétszeres mértékben lépi túl a megengedett mértéket, valamint jelentős a mangán és szulfátok mértéke, és arzén is került a vízbe. Naponta 2,4 tonna szennyeződés kerül a folyóba! (A mai a 74. nap.) Meg kívántuk mutatni, hogy is néz ki az a víz, amiről azt állítják, hogy nincs negatív hatással az ivóvízkészletekre. Mindenekelőtt emlékeztetni arra, hogy a folyószennyezés során a környezetvédelmi minisztériumnak kell megtennie a legsürgetőbb lépéseket, akkor is, ha a probléma nem Pozsony közelében van. Pozsony a keleti országrészek fővárosa is, Gömöré is” – hangsúlyozta Orosz Örs, a Szövetség elnökségi tagja.
Ján Budaj hosszú hetek alatt egyszerűen nem talált időt arra, hogy a helyszínre utazzon és az Alsósajó, Pelsőc, Tornalja vagy Rozsnyó lakosai számára égető probléma iránt legalább minimális érdeklődést tanúsítson. Ehelyett egy másik minisztériumra mutogatott. Két és fél hónapig tartott az, hogy a környezetvédelmi miniszter javaslatot terjesszen elő pénzügyi keret elkülönítésére, amit az ökológiai katasztrófa elhárítására fordíthatnának, ezzel is elismerve, hogy Kelet-Szlovákia egyik legnagyobb folyójának állapota az ő hatáskörébe tartozik.
Elkeserítő, hogy a miniszteri székben egy olyan ember ül, akinek neve és ifjúkori tevékenysége a Pozsony környezetvédelmi kezdeményezéshez kötődik. A projekt épp az akkori kormányzat döntéseinek, tétlenségének leghangosabb kritikája volt, és alternatív megoldási javaslatokat kínált egy környezettudatosabb, egészségesebb és szebb Szlovákiáért.
Ján Budajt emlékeztetni kívánjuk arra is, hogy most ő vezeti az illetékes minisztériumot, és már lenne lehetősége megfelelő és gyors döntéseket hozni az ilyen helyzetekben – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.
A Szövetség ezért HANGOSAN felszólítja a minisztert arra, hogy AZONNAL cselekedjen, mert Gömör nem akar és nem is várhat arra, hogy a pozsonyi hivatalnokok a tegnapelőtt elfogadott határozat értelmében még hetekig megoldási javaslatokat fogalmazgassanak.
Szlovákia tegnap óta túlfogyaszt. Ez azt jelenti, hogy 4 hónap alatt elfogyasztottuk az egyéves szükségleteinket biztosító, rendelkezésünkre álló természeti erőforráskészleteket. Ez a szomorú dátum eddig az év második felére esett, idén viszont már május elején bekövetkezett. Ezért mindnyájan felelősek vagyunk, de főleg azok, akik hosszú heteken át ölbe tett kézzel néznek végig egy ökológiai katasztrófát.
(Szalai Erika/Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
