Kassák Lajos, a költő és festő élt jobboldali és baloldali diktatúrákban, forradalmi és háborús időkben, de demokráciában is, és minden korszakban tudta, hogyan reagáljon emberként és művészként relevánsan, elvei megtagadása nélkül. Dér Asia magyar rendezőnő dokumentumfilmje, A magunk módjára üvölteni, Kassák élettörténetének optikáján keresztül követi végig a jelenlegi Közép-európai művészek sorsát, akik ugyanúgy viszonyulnak a hatalomhoz, mint ő. A filmet szeptember 8-tól láthatják a nézők a szlovákiai mozikban.
Kassák alkotásait gyakran fogadták nemtetszéssel élete során (1887- 1967), mivel épp a művészetén keresztül adott hangot személyes lázadásának a rendszer és az állami ideológia ellen. A film nyomon követi életútját, nem csak Szlovákiában és Magyarországon, hanem Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Ázsiában is. Nem biográfiai adatokat kínál, hanem Kassák tapasztalatainak, alkotásainak hatását keresi a kortárs művészek munkáiban, a művészettörténészek, művészetpártolók gondolkodásában, akik manapság hasonló élethelyzetekbe kerülnek, hasonló problémákkal szembesülnek, mint egykor ő.
A magunk módjára üvölteni című film felhívja a figyelmet Kassák Lajos alakjának jelentőségére a képzőművészeti és irodalmi avangárd világában, csakúgy, mint politikai szerepvállalására. Mindemellett a következő kérdésekre keresi a választ: Lehet-e manapság a művészet „Tett”, akció, ami megváltoztatja a közéleti diskurzust? Mennyire tudja befolyásolni egy művész a társadalmat? Nem csupán „l’art pour l’art„, művészetről beszélhetünk manapság, amelyet a kurátorok, a galériások, a gyűjtők, az értelmiségi elit és a kávézók közönsége értékel? Mire számíthat egy független alkotó a 21. század Európájában, ha kompromisszumok nélkül akar élni és alkotni?
A művészet, amely érzékenyen reagál a társadalmi folyamatokra és a valóságból merít, mindig független és mindig veszélyeztetett. Az aktuális hatalom befolyása alá szeretné vonni, és ez feszültséget szít a 21. század radikalizálódó társadalmaiban, amelyekben a kultúra átitatódott politikával. A Kassák-univerzum lehetőséget nyújt megvizsgálni a független és autonóm kelet-európai művész lehetőségeit, aki szembe találja magát egy adott politikai rendszer ideológiájával.
„Engem személy szerint lenyűgöz Kassák energiája, amellyel egy érsekújvári munkásgyerek beleveti magát a festészetbe, az írásba, a kulturális élet szervezésébe. Azt hittem, ez a fajta lelkesedés csak az avangárd hőskorára volt jellemző, de a forgatókönyvírók, Jakubecz Laci és Czimer Gábor, valamint Dér Asia rendező találtak olyan érdekes kortárs művészeket, akik készek lerombolni a régit, hogy újat hozzanak létre“ – mondja a film producere, Kerekes Péter.
Kassák Lajost lehetetlen egyetlen avantgárd mozgalommal azonosítani, mert az expresszionizmus, a futurizmus, a szürrealizmus és a dadaizmus elemeit is használta. Elismert művészi virtuóznak tekintették, akinek eredményei és társadalmilag elkötelezett tevékenységei összefonódnak a következetes művészi energiával. Ő határozta meg az avantgárd művészeti szárny fejlődésének ütemét Magyarországon. A magyar avantgárd és modernista művészeti szcéna úttörőjeként is számon tartják. Egy személyben volt költő, regényíró, festő és dizájner. A funkcionalitás és a társadalmi hatékonyság voltak műveinek fő vonásai, amelyeket egy modern művésznek meg kell valósítania a társadalmi egyenlőség világának megteremtése érdekében. Az első világháború idején Tett címmel alapított folyóiratot, amely elindította a politikai döntésekkel szembeni ellenállást Közép- és Kelet-Európában. Az elnevezés a háborúellenes német lap, a Die Aktion címére utal. Kassák gyakran adott hangot háborúellenességének az újságokban publikált verseiben. A Tett révén kapcsolatba került az 1. világháborús országok művészeti aktivistáival, akiknek az volt a céljuk, hogy figyelmeztessenek a növekvő militarizmusra Magyarországon, Franciaországban, Németországban, és az egész akkori Európában. Felhívta a figyelmet a háború értelmetlenségére, következményeire, a férfiak lemészárlására és megnyomorítására a harctereken, a nők elleni nemi erőszakra és lelki terrorra. Festőként is felfigyeltek rá. Kassák vizuális kísérletei abból az igényből születtek, hogy üzenetét bármilyen rendelkezésre álló kommunikációs eszközön keresztül közvetítse. A konstruktivista esztétikára összpontosított, arra a geometriára, amely segítségével megalkotta manifesztumát. A festészet mellett a fényképezésbe is belemerült, különösen a társadalmilag tudatos fotózás érdekelte.
A film producere Kerekes Péter, társproducere az RTVS, Eclipse Film, a nézők a Filmtopia társaság forgalmazásában láthatják.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
