A Komáromi Református Egyházmegye szervezésében február 16-án első alkalommal került sor a pedagógusok bibliaismereti versenyére, melynek Bátorkeszi adott otthont.
A rendezvény dr. Czinke Tímea lelkipásztor áhítatával kezdődött.
A megmérettetésbe négy gyülekezet pedagógusai jelentkeztek be: A Hetényi Református Egyházközösség pedagógusainak csapata, a perbetei Nyitnikék óvoda, a komáromi Eötvös utcai Bóbita Óvoda és a bátorkeszi Rét utcai óvoda csapatai.
A verseny alapját János evangéliumának első hét része képezi. A kérdéseket dr. Pólya Katalin párkányi beosztott lelkipásztor, a Selye János Egyetem tanára állította össze.
A János evangéliuma az Újszövetség negyedik könyve, a négy kanonikus evangélium egyike. Szerzője János apostol, aki ezen kívül még három apostoli levél és a hagyomány szerint A jelenések könyve szerzője is.
János evangéliuma tele van arra vonatkozó utalással, hogy akikhez szól a levél, azok már ismerik az evangéliumokat. János gyülekezeti könyvnek, amolyan „lelkigondozónak” írta. A célja a gyülekezetek számára egyfajta erőt adó örömhír (latinul evangélium). Jézust úgy mutatja be, hogy ő maga Isten, aki azért jött el, hogy kegyelmet hozzon mindazok számára, akik elfogadják a bizonyságtételét. Az evangélium egy teológiailag nagyon fontos, és szép dicsőítéssel, a “Logosz-himnusszal” kezdődik, mely egyrészt bizonyítja Jézus létezését, másrészt megmutatja azt, hogy Jézus Isten megtestesüléseként jelent meg a Földön. Második fejezet a Kánai menyegző, a templom megtisztítása, harmadik a Jézus és a Nikodémosz, János intelmei tanítványainak. Negyedik fejezet, Jézus és a szamáriai asszony, a pogány tisztviselő fiának gyógyulása. Az ötödik fejezet a beteszdai gyógyításról szól. A hatodik fejezet a kenyérszaporítás és az eucharisztikus beszédről, míg a hetedik Jézus a sátorok ünnepén prédikál.
János evangéliuma a maga korában a Lélek által megszólaló bizonyságtétel a názáreti Jézusról, aki a dicsőség Krisztusa. A hit igényét az evangéliumok között a legélesebben veti fel és jelentőségét hangsúlyozza. Világossá teszi, hogy a hit nem a múlt hagyományaihoz való külsőséges; formális ragaszkodás, hanem e hagyományok lényegi megértésének korszerű alkalmazása. Az evangélium alapmotívuma és igénye a szeretet; az emberszeretet és a testvérszeretet. Az Isten Fiában való hit, ha az valóban hit, szeretetben mutatkozik meg. Ahol a szeretet légkörében folyik az élet, ahol az emberek számára emberhez méltó életre nyílik lehetőség, ott Krisztus nem a múlt emléke, nem üres frázis, hanem valóság, az embert megtartó, új életre indító erő.
A csapatoknak a kilenc adatlapokban feltüntetett kérdésekre írásban kellett válaszolni. A helyes kitöltéssel a csapatok 195 pontot gyűjthettek össze.
A csapatok felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nagyon szoros pontszámok születtek. A p és a pedagógusok első alkalommal meghirdetett bibliaversenyét a perbetei Nyitnikék óvoda csapata nyerte meg, megelőzve a bátorkeszi Rét utca és a Hetényi Református Egyházközösség pedagógusainak csapatát.
Ezt követte az „IMASÉTA” dr. Czinke Tímea vezetésével. Az „imaséta” kifejezés adott helyszínen történő imádkozást jelent, vagyis azt, hogy a közbenjáró imára egy adott helyszínre vagy annak közelébe sétálva kerül sor. Az imaséta hátterében az az elgondolás húzódik, hogy az öt érzék – a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és az érintés – használata révén a közbenjáróban jobban tudatosulhat, hogy mi mindenért kell imádkoznia. A lakóhelyünk környékén imádkozó szívvel sétálva például szemet szúrhat nekünk egy rendkívül elhanyagolt és szegényes udvar, minek láttán késztetést érezhetünk, hogy imádkozzunk az ott lakók testi és lelki egészségéért. Vannak csoportok, amelyek iskolák körül tartanak imasétákat, s így könyörögnek az ott dolgozó tanárok és az ott tanuló diákok biztonságáért és békességéért, valamint azért, hogy az ördög minden terve hiúsuljon meg abban az intézményben. Egyesek úgy érzik, hogy hatékonyabban tudnak összpontosítani, és célzottabban imádkozhatnak, ha a közelébe kerülnek azoknak az embereknek vagy helyszíneknek, akikért vagy amikért imádkoznak.
Az imaséta hat állomáshelyén közösen fohászkodtak a nemzetükért, a gyermekekért, fiatalokért, az egységért és egyetértésért, a családokért, a betegekért, szenvedőkért, orvosokért, ápolókért, pedagógusokért és nevelőkért. Az utolsó állomáson, az Isten gondviselő és oltalmazó kezébe helyezték Bátorkeszi községet, a régiókat és annak lakosait.
Ezt követte a közös ebéd és az eredményhirdetés, amelyen a résztvevő csapatok mindegyike a Bátorkeszi Református Egyházközösség jóvoltából oklevelet és három ajándékkönyvet kaptak. A díjakat dr. Pólya Katalin, dr. Czinke Tímea, Écsi Gyöngyi és Dobai Sándor a Komáromi Református Egyházmegye esperese, dunamocsi lelkipásztor adták át.
„A Bibliaismereti versenyek célja, hogy a pedagógusok a lelkiismeretes felkészülés mellett, új ismeretekre tegyenek szert Isten Igéjéből, és ezáltal jobban megismerjék Istent és az Ő Fiát, az Úr Jézus Krisztust”- mondta a verseny szervezője.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Kép: a szerző felvétele
