Hajlamosak vagyunk rohanó világunkban olyan történelmi dátumok, s a mögöttük meghúzódó világraszóló nemzettörténeti események mellett is elmenni, amelyek pedig magasra emelik Erdély vagy a magyarság nevét. Ilyen az erdélyi Tordán 1568. január 6–13. között megtartott országgyűlés, ahol nemcsak Európában, de a világon először mondták ki a vallásszabadságot és rögzítették törvényben.
A János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével meghozott vallásügyi határozat által a világon elsőként iktatták törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, a katolikus, unitárius, evangélikus, református gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást.
Az 1568. évi törvénnyel alakult ki Erdély alkotmányában a három törvényes nemzet (magyar, székely, szász) mellett a négy törvényesen bevett vallásnak nemcsak egyházjogi, hanem politikai és közjogi rendszere is. Érdemes itt is megemlíteni a ritkán emlékezetbe idézett történelmi tényt, hogy Torda után öt évvel, 1573-ban a Varsói Konföderáció szintén történelmi rangú rendelete kimondta: biztosítják a vallásszabadságot, a teljes polgári jogokat és a politikai egyenlőséget a kisebbségi vallásoknak a római katolikusok mellett.
A BESZÉDET TARTÓ DÁVID FERENCRŐL KÉSZÍTETT ELSŐ FESTMÉNY
Az országgyűlésen beszédet mondó, a festményen lendületesen érvelő Dávid Ferenc, az unitárizmus egyik hírnöke Erdélyben, s az Unitárius Egyház első püspöke alakját Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) festette meg „Az 1568-i tordai országgyűlés” címen. Ez az első és legismertebb Dávid Ferenc-ábrázolás. A 300 x 400 cm méretű, nagyalakú olajfestmény tablót a művész a millennium tiszteletére alkotta meg.
Torda város az Országos Magyar Képzőművészeti Társulaton keresztül hirdette meg a pályázatot azzal, hogy a megszülető festmény az 1568. évi országgyűlés legjellegzetesebb mozzanatát örökítse meg, tegye képileg láthatóvá, jelenvalóvá. A többalakos festmény főszereplője, aki rögvest magára vonja a szemlélődő figyelmét, a fehér hajú Dávid Ferenc, aki a tordai főtéri templom előtt, a piactéren jobb kezét szívére téve, a bal kezét lendületesen magasra emelve, mintegy a szabadító, egy igaz Istenre felfele mutatva, kimondja, kihirdeti a vallásszabadságot. A festmény bal oldalán beszűrődő napfény világítja meg törékeny alkatát, ami sok nézőben Liszt Ferenc alakját eleveníti meg. Körösfői-Kriesch Aladár fantáziaképet festett meg Dávid Ferencről, hiszen nem maradt fenn semmiféle ábrázolás, ami testi alkatára engedne következtetni. A művészettörténet több, későbbi Dávid Ferenc-ábrázolásról tud. Rudnay Gyula, Gergely Imre, s az erdélyi festőművésznő, Barabás Éva is megalkotta a maga tordai országgyűlést ábrázoló festményét.
DÁVID FERENC A KEREK KÖVÖN
Incze Ferencz (1910–1988), az erdélyi szürrealizmus festője, Kiss Elek unitárius püspök megrendelésére és támogatásával 1956 után kezdett hozzá unitárius tematikájú képeinek elkészítéséhez. Nagyméretű (2,50 × 3,50 m) vásznain az unitárius egyháztörténet legnevezetesebb 16. századi eseményeit örökítette meg. A mindenkori püspöki irodában függő képének címe Dávid Ferenc a kerek kövön.
Az unitárius hagyomány szerint a második gyulafehérvári hitvitáról hazatérő Dávid Ferenc a Torda utca szegletén az üdvözlésére siető sokaságnak a kerek kőre felállva prédikált, olyan hatásosan, hogy az egész város unitárius hitre tért. Az 1958-ban készült sokalakos kép főszereplője ugyan Dávid Ferenc, a szemlélő azonban a szereplők sorában könnyedén felismeri a kép jobb oldalát uraló Kiss Elek püspököt is. Dávid Ferenc mellett ő a festmény második főalakja. A képen szereplő alakok az unitárius múlt, illetve az aktuális egyházvezetés jeleseiről készültek.
TISZTELETADÁS KOLOZSVÁROTT 456 ÉV MÚLTÁN IS
Kövér László házelnök kezdeményezésére 2018-ban az öt parlamenti párt közös előterjesztéseként tartózkodás és ellenszavazat nélkül szavazta meg az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely az 1568-ban Tordán elfogadott erdélyi vallásügyi törvény jelentősége előtt tisztelegve a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át (2018. évi I. törvény).
Azóta, így ebben az évben is, ökumenikus hálaadó istentiszteleten emlékeznek meg a világtörténelmi jelentőségű országgyűlés szabad vallásgyakorlást biztosító törvényéről.
Idén Kolozsvárott Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: „A magyarok nem kérik, hogy mások egyetértsenek, azonosuljanak azzal, amit Istenről, hazáról, családról, Európáról gondolnak, csupán azt, hogy fogadják el, és cserébe ők sem szólnak bele más országok ügyeibe”. Majd hozzátette: „Ha az európaiak meg akarják érteni, mit gondolnak a magyarok, a közép-európaiak Európáról, el kell jönniük Erdélybe, Kolozsvárra, mert Erdély erre a türelmi alapra épült”.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a tordai „aranybetűs nap” jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy Erdély a tolerancia és a stratégiai türelem földje. Kiemelte: egyes mai értelmezésekkel ellentétben a tordai határozat – bár csak a magyar, székely és szász közösségekre, ezek egyházaira vonatkozott, a románra nem – nem az ortodoxia ellen irányult, hiszen biztosította a szabad vallásgyakorlást, és a hit terjesztését is számukra is.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
