A Párkányi Szent Imre Plébánia és a LIMES – ANAVUM szervezésében a plébánia lelkipásztori központjában egy igen értékes tájékoztató jellegű előadásra került sor a közelmúltban.
Dr. Fóthy Zoltán esperes bevezető szavai is arra utaltak, hogy a téma igen időszerű, és szükséges múltunk, történelmünk megismerése szempontjából. Mindszenty bíboros kevésbé ismert a felvidéki magyarság körében.
Dr. Somorjai Ádám OSB pannonhalmi bencés szerzetes, történelem–német szakos tanár, erkölcsteológus, egyháztörténeti kutató „Mindszenty és a felvidéki magyarok 1945–1948 címmel megtartott előadását igen nagy érdeklődés követte Párkányban is, csakúgy, mint előtte egy héttel Pozsonyban.
Somorjai Ádám OSB 1952-ban született Esztergomban, 1974-től bencés szerzetes. Győrben szentelték pappá a bencés templomban 1980-ban. Történelem–német szakos tanár és osztályfőnök Győrött, az erkölcsteológia doktora Rómában, gimnáziumi és főiskolai tanár Pannonhalmán. 1993 és 2016 között központi szolgálatot teljesít Rómában, ebből húsz esztendőt a vatikáni Államtitkárságon. 2017 óta ismét Pannonhalmán él.
Somorjai Ádám kutatási területei:
– bencés rendtörténet
– az 1927–1935 közti pápai vizitáció dokumentációjának felkutatása és kiadása
– Mindszenty bíboros 1956–1974 közötti levelezésének közreadása, XII. Piuszhoz írt leveleinek felkutatása és tematikus ismertetése (1945–1948)
– a vatikáni Államtitkárság levéltára inventáriumainak magyar vonatkozásai
– a budapesti apostoli nunciusok politikai jelentéseinek (1920–1945) közreadása
A Mindszenty-kutatás római szolgálata óta, napjainkig is tart. Mint Somorjai Ádám elmondta, egy olyan hatalmas dokumentumanyag a Mindszenty-dosszé, hogy a teljes feltárása, kutatása, rendszerezése, és több nyelvre fordítása egy erre szolgáló intézmény működését igényelné.
Fotó: Mezeyné T. Mária
A párkányi előadásában Mindszenty élete azon tevékenységét ismertette, amelyeket a tragikus eseményekkel sújtott felvidéki magyarok védelmében tett a bíboros az 1945. évet követően.
Az előadó felvázolta Mindszenty bíboros kálváriáját, levelezéseit a csehszlovákiai magyarokat ért jogi sérelmek miatt, melyekkel elárasztotta a nemzetközi sajtót, a magyar kormányt. Az amerikai, brit, francia és szovjet kormányoknak és a Vatikánnak elküldött panaszlevelekkel remélte, hogy megváltozhat a korabeli csehszlovák kormány magyarokkal szembeni politikája. Az előadó említést tett a bíboros XII. Piusz pápához írt leveleiről, amelyek hosszú időn keresztül válasz nélkül maradtak.
Mindszenty József hercegprímás, bíboros egyházmegyéjének nagyobb része a Dunán innen volt, azaz a mai Szlovákia területén. A pápának írt első leveleiben tehát illetékes főpásztorként szólt, mint erről hazai viszonylatban Vadkerti Katalin történészünk is írt a kordokumentumaiban.
Mindszenty József bíboros a hatáskörében igen sokat megtett a Dunától északra fekvő főegyházmegyés terület híveiért és a felvidéki magyarokért.
Somorjai Ádám előadásának összegzésében elmondta:
„Mindszenty József saját hatáskörében igen sokat – mindet megtett a Dunától északra fekvő esztergomi főegyházmegyés híveiért és Szlovenszko magyarságáért. Erre kötelezte őt esztergomi érseki tiszte, valamint Magyarország (Uhorsko – ahogy ő értelmezte) prímási mivolta.
Figyelemreméltó, hogy hamarább fogadta el az érseki tisztségből való fölmentését, mint a prímásiból.
Eredményeink idáig is ismertek voltak, amivel mi a kutatásokhoz hozzá tudtunk járulni, az annak a feltárása, hogy milyen intenzív levelezést folytatott a kérdésben XII. Piusz pápával 1945-48 között. 29 levél.”
Somorjai Ádám előadása mintegy vázlatjellegű volt, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy Mindszenty Józsefről többet kellene tudni az itt élő magyarság körében.
Somorjai Ádámnak sok könyve szól a kutatásairól, melyből Párkányba is hozott, de megtalálhatók az egyházi kiadóknál, akárcsak az esztergomi antikváriumban is. Ez érdeklődők ezen az esten kaptak egy útravalót, és lehetőséget a megjelent források kutatására.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
