Sikeresnek értékelte a magyar EU-elnökséget Orbán Viktor miniszterelnök, aki szombati évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, még ellenfeleik is elismerték az elvégzett munka mennyiségét és minőségét.
Orbán Viktor a sajtótájékoztató elején együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.
Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet
– szögezte le.
A kormányfő a december végén záruló soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de „ilyen elszigeteltséget még életemben nem láttam”, „itt volt a fél világ”, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendeztük meg.
Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.
A háború ügyében jelezte:
a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében.
Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen.
Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani – tette hozzá.
Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
Az illegális migráció és a terrorcselekmények között van összefüggés – jelentette ki a németországi Magdeburg karácsonyi vásárában történt tömeges gázolásra utalva.
Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarnak erőltetni Magyarországra egy olyan migrációs szabályozást, aminek „a kockázata kiveri a szemünket”, ezt nem szabad megengedni.
A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.
Értékelése szerint nem kétséges, hogy van összefüggés az illegális migráció és a terrorcselekmények között, de még mindig vannak, akik ezt tagadni próbálják, pedig tény, hogy korábban ilyesmi nem volt, most meg van.
Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet
– szögezte le.
A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget és ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de – mint mondta – „ilyen elszigeteltséget” még életében nem látott, „itt volt a fél világ”, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg.
Elmondta: több mint ezer tanácskozást tartottak, rengeteg dokumentumot fogadtak el, jelentős munkát és energiát fektettek a magyar elnökségbe.
Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.
A háború ügyében jelezte:
a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében.
Kifejtette: az egyik fél – ők vannak elsöprő többségben, és az ő akaratuk érvényesül jelenleg – azt az álláspontot képviseli, hogy ez a háború Európa háborúja is, ezért részt kell benne venni, a másik álláspont szerint – ezt képviseli Magyarország – ez két szláv nép testvérháborúja, amit izolálni kell, nem pedig beleugrani, felnagyítani és megerősíteni.
Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen. Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani – tette hozzá.
A másik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést.
Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak új távlat és új lehetőség a Romániával közös határ megszűnése, hiszen növekszik a határátkelőhelyek száma, rövidebb útvonalat kell majd megtenni, könnyebb lesz a kapcsolattartás, és összességében javulni fog az életminőség ebben a határmenti térségben.
Arra is kitért,
januártól Magyarország folyamatosan levezényelheti az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszról, ami a létszámhiánnyal küzdő közrendvédelemben rendkívül nagy segítséget jelent.
A kormányfő az EU-elnökség harmadik fontos politikai kérdéseként az európai versenyképesség romlását nevezte meg.
Emlékeztetett: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumban határidőkhöz kötve rögzítették, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga annak érdekében, hogy az európai versenyképesség romlását megállítsák és megfordítsák a folyamatot.
MTI/Felvidék.ma
