Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Dunaszerdahelyen, a március 15-én elmondott beszédében három, a reformkorra épülő, ám napjainkra vonatkozó üzenetet fogalmazott meg.
Elsőként elmondta:
„Nekünk most a Felvidéken 2025 márciusában a feladatunk a társadalmi rétegek, régiók fölött álló nemzeti politikai egység megteremtése.”
Ehhez nyilvánvalóan egységre, jövőképre és egy felvidéki, erős politikai közösségre van szükség.
A beszéd másik fontos része a lokálpatriotizmusra épülő politikai program üzenetének a megfogalmazása, amely a helyi hősök példájára, a szülőföld és a haza szeretetére épül. Gubík hangsúlyozta, hogy a múlt tisztelete nem öncélú nosztalgia, hanem a jövőépítés alapja.
A harmadik üzenet megfogalmazásakor Gubík történelmi példákkal támasztotta alá a tényt, miszerint mindig van magyar feltámadás.
Bár a magyar nép sokszor szembesült sorsfordító próbatételekkel, mindig képes volt a megújulásra és a feltámadásra.
Felidézte Johann Gottfried Herder XIX. századi jóslatát, amely szerint a magyar nemzet el fog tűnni a szláv és germán népek között, majd arra mutatott rá, hogy éppen abban az évben, amikor Herder ezt leírta, megszületett Széchenyi István, Katona József és Petőfi Sándor édesanyja is. Ami azt jelenti, ma is születőben lehetnek olyan egyéniségek, akik a felemelkedés, a feltámadás útján nemzedékünket segíteni fogják.
Megjegyezte:
Herder nem számolt a magyar virtussal, a magyar észjárással és a magyar leleményességgel, amelyet nem tudtak legyőzni. Mert mindig van magyar feltámadás!
Gubík László beszéde arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzet felemelkedése és megmaradása a ma élő magyarok felelőssége. Ahogyan 1848 hősei cselekedtek, úgy ma is a közösségi összefogás és az elhivatott munka jelenti a jövő zálogát.
HA/Felvidék.ma
