Emlékezés és tiszteletadás

Ötödik alkalommal került sor a Torma Gábor emlékfutásra Zselízen. A tragikusan elhunyt fiatalember emlékére családja, barátai, ismerősei javaslatára kezdeményezték a rendezvény megszervezését, amely évről évre több érdeklődőt, futót, sportolót és szurkolót vonz.

Idén a kezdeti szomorkás, esős idő ellenére már jóval a rajt előtt több mint háromszázan jelentkeztek be a futásra, amelynek hosszát 4, 8 és 12 kilométerben határozták meg.

A résztvevők java része helyi volt, de rengetegen mutattak érdeklődést a széles környékről, falvakból, Léváróĺ, Érsekújvárból , de még Esztergomból is. Akik a leghosszabb távra vállalkoztak, azok a helyi sportstadiontól egészen a mikolai kis vízi erőműig vették az irányt.

Fotó: Benyák Mária

A futóverseny moderátora Gubík Ági, a zselízi származású, ismert színésznő volt, aki a bevezetőben felidézte, hogy a verseny a sokak által kedvelt, máig az emlékükben élő sokoldalú egyetemista Torma Gábor tiszteletére valósul meg.

Hogy sokan emlékeznek rá szeretettel, bizonyítja, hogy számosan önzetlenül álltak az ügy mellé, a rendezvénynek egyre több támogatója, segítője van. A családnak és nekik is köszönhető, hogy valamennyi résztvevő emlékérmet, különféle figyelmességeket tartalmazó ajándékcsomagot, az egyes kategóriák első három helyezettje arany, ezüst, bronz serleget kapott és különdíjakkal, ajándékcsomagokkal jutalmazhatták az emlékfutás sikeres lebonyolításában közreműködőket.

A reggeli rajt előtt megtörtént a bemelegítés, amelyben kicsi, nagy, fiatal, idősebb egyaránt nagy iramban vett részt.

Itt jegyezzük meg, hogy a sport, a sportolás kortalan, nincs időkorlát, ennek lehettünk tanúi, mert a legfiatalabb résztvevő ötéves volt, a legidősebb pedig 79.

Tehát soha sem késő felállni a fotelból, szedni a lábunkat, amely ráadásul mindig kéznél van -ahogy mondani szokás.

A bemelegítés után elindult a népes csapat, majd a távok megtétele után ismét a sportstadionba tértek vissza. Ott történt meg az emlékfutás kiértékelése és az első három dobogós megjutalmazása.

Kiváló eredményeket értek el többek között Holczhei Dávid, Karolína Miklósová, Bibiána Hercová, Lenka Klučiarová, Dominik Valentík, Garai Dóra, Tóth Tibor, Gutrai Krisztián, Bilkó Dávid, Petrovics Andrej, Ján Môcik, Ján Rakica, Kelemen Antal, Dana Janečková, Gabriela Macúchová, Hana Viglašová. Dominik Valentík, Havetta Máté, Tücsök Róbert, Paulovics Péter, Polák Róbert, Margareta Valentová, Andrea Ižoldová, Klaudius Németh, Szőköl István, Duchony Gábor, Németh László, Medo Noel, Filip Dudášik, Rák Norbert, Tarr Bence, Németh Sebastian, Judita Olajosová, Mária Luptáková, Bitter Valéria, a teljesség igénye nélkül, hiszen valamennyi résztvevő kivívta az elismerést, már csak a részvétel miatt is.

Mint Torma István, az egyik szervező megjegyezte, az emlékfutás immár hivatalosan is része a lévai Patrióták kosárlabdacsapat által szervezett négy alkalomból álló futóverseny-sorozatnak.

Torma Irén, Torma Gábor édesanyja pedig elmondta, hogy őt a futásra éppen fia buzdította, amikor férje, a fiúk édesapja elhunyta után nehezen tudta elfogadni és feldolgozni annak elvesztését.

Nehéz időket élt meg, aztán jött a még nehezebb, fia, Gábor tragikus halála, amely teljesen lesújtotta. Eltelt hosszú idő, amikor felötlött benne fia kívánsága és erőt véve magán, futni kezdett. Úgy érezte, ez elhunyt fia óhaja, amit teljesíteni kell, és úgy érzi, ahhoz ő adta és adja a mai napig az erőt, a kitartást.

Hozzátartozóink távozása mindig mély seb, nehéz beletörődni a megváltoztathatatlanba, de az emlékezés által velünk maradnak, és sokszor tapasztalhatjuk, hogy még onnan fentről is segítenek, erősítenek.

Ezt éreztük ezen a napon is, amikor a kilátástalanul cudar idő után az eredményhirdetésre kisütött a nap, mintha valaki onnan fentről eloszlatta volna a felhőket.

Torma Gábor nagyon szerette a hozzá közelállókat, közösségét, nemcsak tehetséges, hanem segítőkész is volt mindenkivel, mindig derűt sugárzott és sokan szerették őt is.  Bizonyíték erre, hogy az emlékfutáson egyre több a résztvevő, az emlékező, akik tisztelettel adóznak neki és a családnak, a szervezőknek, akik immár ötödik alkalommal példásan és színvonalasan megszervezték az emlékfutást. Találkozzunk jövőre is!

Benyák Mária/Felvidék.ma