Alig egy hónappal nyolcvanadik születésnapja után újabb meglepetéssel szolgált Szlovákia volt államfője, Rudolf Schuster. A Kassai Állami Színház évi első premierjeként bemutatta Bocatius című drámáját. A bemutató kulturális és társadalmi eseményt jelentett Kelet-Szlovákia fővárosában.
Bocatius János (1569 – 1621) költő, iskolamester és Kassa város bírája fontos szerepet játszott a város életében, különösen a nemesi felkelések első szakaszában, amelyeknek eredményeként Kassát egy évszázadon át „a szabadság fővárosaként” aposztrofálták. Német gyökerei mellett tudatosan vállalt sorsközösséget a Kárpát-medence huzatosabb területére telepített város polgáraival, hungarus tudatú meggyőződését verseiben és tetteivel egyaránt bizonyította. Kassáról írt ódáival, epigrammáival Márai Sándor előhírnökének is nevezhető, mert Kassát korukban mindketten felírták Európa kulturális térképére.
Rudolf Schuster kezdettől vonzódott Bocatius János életéhez, munkásságához, amolyan előhírnökének, példaképének tekintette és tekinti a mai napig. Mindent felkutatott, ami a neves előddel kapcsolatban elérhető volt, irodalmi műsorban, rádiójátékban, utcaszínházban dolgozta fel élettörténetét. Különösen fontos forrásanyagot jelentett számára Bocatius latin nyelven közzétett önéletírásának magyarra fordított változata, amelyhez a szerző, dr. Csonka Ferenc által jutott. Az évek folyamán egyre jobban kikerekedő Bocatius kép arra sarkallta, hogy tovább foglalkozzék a neves előd személyével, aminek eredményeként született meg a Bocatius című drámai mű.
A drámai cselekmények döntő része a Bocskai-felkelés (számunkra a visszamenőleges kizárólagosságot és asszimilációt nyíltan hirdető nyelvtörvény ellenére Bočkaj mégiscsak: Bocskai!) idejében játszódik, és máig aktuális élethelyzeteket villant elénk a történelmi időben: egyén és hatalom, közösség és hatalom viszonya; hűség és árulás, tisztesség és karrier, illetve az elvi-etikai élet vesszőfutásai kortól függetlenül. De ott van az egyén kálváriája, aki választott és szeretett városáért vállalja a pokoljárást is. Ezzel hitelesíti poétikus vallomásait a városról, amikor a cselekedetei és kiállásai erkölcsi imperativusszá válnak.
A Kassai Állami Színház a szerző elképzeléseit megvalósítva idősíkok és helyszínek szorosra fűzésével egy jól összefogott produkciót hozott létre. A drámai helyzetek érzelmi hullámcsapásait jól egészítette ki Rastislav Dubovský Bocatius versei alapján írt zenéje, amit a kórus vokális hangzása és az orgona emelt katartikus magaságokba. A darab fő szerepeit Milan Antol, Dana Košická, Cibula Péter, Tóbisz Titusz és Zetyák György alakították. Külön értéke volt a darabnak a korokat átívelő kosztümök, amelyek Ľudmila Várossová munkája. A darabot Martin Kákoš rendezte.
Szokták mondani: a tehetséges és cselekvő ember alkot, ami érvényes Rudolf Schuster egész életére. Mindehhez járul még a szívósság, amivel elképzeléseit igyekszik megvalósítani. Példa erre több mint harminc könyve, amelyek között vannak prózai alkotások, esszék, monográfiák és útikönyvek.
De itt van az egy hónappal ezelőtt általa rendezett nemzetközi tanácskozás Kassán, volt és jelenlegi államfők, miniszterelnökök részére. Alexander Kwasniewskinek annyira megtetszett, hogy ősszel, hatvanadik születésnapja alkalmából, hasonlót tervez Varsóban. Egy európai mértékű volt lengyel államfő Rudolf Schustert követi! Ahogyan Rudolf Schuster Bocatius Jánost, a négyszáz évvel ezelőtt élt nagy humanistát és kassai lokálpatriótát!
Máté László/Felvidék.ma
Fotó: kosickespravy.sk
{iarelatednews articleid=”43607,11165,4413,1354,1266,519,43456″}
