Az RTL Klub kereskedelmi televízió Házon kívül műsorának oknyomozó riportere a komáromi Selye János Egyetemért Alapítvány által kezelt épületbe, a Danubius kollégiumba látogatott, rejtett kamerával. Annak járt utána, hogyan segíti az ebben az épületben székelő Ganador Kft a magyarországi adótörvény megkerülésével haszonhoz juttatni a magyarországi érdeklődőket, kihasználva azt a helyzetet, hogy amennyiben szlovákiai rendszámot kap a magyarországi autótulajdonos, akkor kevesebb adót fizet, csökkentve ezzel a magyarországi költségvetés bevételét.
A legfrissebb hírek szerint vizsgálat indult annak kiderítésére, jogszabályba ütköző-e az – első hallásra is etikátlan – eljárás, amit kínál a szlovákiai cég: ideiglenes lakóhelyet, tartózkodási engedélyt és cégek bejegyzéséhez fiktív székhelyet biztosít, aminek eredményeképpen az autó üzemeltetési költsége csökken, hiszen Szlovákiában az útadó befizetésének fejében az általános forgalmi adó visszaigényelhető, ezzel szemben a vállalkozókat Magyarországon regisztrációs adóval, súlyadóval és a cégautókat külön adóval sújtják.
A szlovákiai magyarok részére azért is visszatetsző az ügy, mert a közélet egyik ismert szereplője, Szabó Zoltán az érintett, aki most nyilatkozataival további köztiszteletnek örvendő személyiségre, Bauer Edit EP-képviselőre hárítja a felelősséget.
A Ganador Kft egyetlen tulajdonosa Szabó Zoltán, aki egyben a Selye János Egyetemért Alapítvány ügyvezetője, (a kuratórium elnöke pedig Bauer Edit). Elsősorban menedzseri képességeit kamatoztatta az 1998-ban a húszas évei elején járó fiatalember akkor, amikor a Selye János Kollégium ügyvezető igazgatójaként újszerű gondolattal „robbant be” a szlovákiai magyar közéletbe. Ez az ún. „láthatatlan kollégium” volt, aminek lényege, hogy a szlovákiai egyetemeken tanuló magyar egyetemistákat és a felsőoktatásban részt vevő magyar tanárokat, professzorokat vonzotta maga köré, szervező munkával közreműködött abban, hogy a tanulók mentorok segítségével anyanyelvükön is képezzék magukat. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy ez volt a Selye János Egyetem alapításának egyik pillére.
Amikor azonban 2004 szeptemberében elindult az oktatás az első önálló szlovákiai magyar egyetemen, döbbenten hallottuk, hogy Albert Sándor rektornak nincs könnyű dolga, mert a magyar állami közpénzből finanszírozott ingatlanok, épületek tulajdonosával, a Selye János Egyetemért Alapítvány ügyvezetőjével, Szabó Zoltánnal találta szemben magát, aki foggal-körömmel az önállóságához ragaszkodott. Több hónapos (éves) huzavona után sikerült valamennyire a helyzetet tisztázni úgy, hogy megalakult a Pro Selye Univerzitas alap, amelynek ügyvezetője Albert Sándor, az egyetem rektora lett. Részben sor került a vagyonjogi kérdés rendezésére, és ez az új alap vette át az egyetem működéséhez szükséges épületek tulajdonjogát. Azonban a Selye János Egyetemért Alapítvány működése sem szűnt meg, hiszen még zajlik azoknak a diákoknak a képzése, akik a Selye János Egyetem megalakulása előtt a budapesti Corvinus Egyetem és a Műszaki Egyetem Komáromba kihelyezett oktatási formáját választották, ennek a felsőoktatási képzésnek a szervezője pedig Szabó Zoltán. A fiatalembert 2005-ben az egyik legmagasabb magyar állami kitüntetésben részesítették, Sólyom Lászlótól a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.
A rendszámokkal való ügyeskedés, az adótörvény kijátszása az egyetem épületében nem vet jó fényt az amúgy is gondokkal küszködő Selye János Egyetemre, a szlovákiai magyar közösség elemi érdeke, hogy mielőbb lezáruljon az ügy.
A Ganador Kft az egyetem területén bérel helyiségeket, ide érkeznek azok, akik több százezer forint megtakarítása érdekében igénybe veszik Szabó Zoltán egyszemélyi tulajdonú kft-jének szolgáltatásait. Több mint elgondolkodtató, egyenesen felháborító ügyeskedés.
Pog, Felvidék Ma
