Lényeges változás tapasztalható az ukrán közvéleményben. Egy felmérés szerint az ország lakosságának kétharmada a háború lezárása után teljes politikai megújulást és Zelenszkij távozását szeretné.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) június 17-én közzétett felmérése szerint az ukránok 67 százaléka arra számít, hogy Zelenszkij elnököt és a teljes jelenlegi ukrán politikai vezetést leváltják a háború befejezése után. A népszerűség és a bizalom megrendülését mutatja, hogy 2023-ban még csupán a megkérdezettek 23 százaléka gondolta ugyanezt.
Mindezek mellett Zelenszkij nemzetközi támogatottsága is csökken. Még el sem csitult az a vihar, amit legfőbb támogatójánál, Lengyelországnál váltott ki az elnök rendelete, amellyel egy katonai egységet a 100 ezer lengyel meggyilkolásáért felelős Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el, elmérgesítve ezzel a lengyel–ukrán viszonyt.
Az UPA-t 1942-ben hozta létre az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN), melynek legismertebb vezetője a hírhedt Sztyepan Bandera volt. Bandera és az UPA is ténylegesen kollaborált a náci Németországgal, és szovjetellenes harcot folytatott nemcsak a második világháború alatt, hanem partizánszervezetként egészen az 1950-es évek elejéig. Mindeközben a vegyes ukrán–lengyel lakosságú területeken, elsősorban Volhíniában tömegmészárlásokat rendezett a lengyel lakosság körében. Történészi becslések szerint mintegy 100 ezer lengyel etnikumú személy esett áldozatául különös kegyetlenséggel elkövetett rémtetteiknek, amelyeket Lengyelország népirtásnak tart. Zelenszkij lépése tehát brutális tapintatlanság a háború sújtotta Ukrajna mellett hűségesen kiálló lengyel néppel szemben.
Kijev érdekérvényesítő képessége mindemellett jelentősen gyengült Washingtonban is, miután a franciaországi G7 csúcson egy bekapcsolva felejtett mikrofon lebuktatta Zelenszkijt, amint Macronnal arról beszéltek zárt ajtók mögött, hogyan kellene „kezelni” Donald Trumpot.
A hangfelvétel betekintést enged a színfalak mögött zajló kőkemény reálpolitikába, megmutatva, milyen kétségbeesetten próbálja az európai elit fenntartani Ukrajna támogatását az amerikai elnök kiszámíthatatlan külpolitikájával szemben. Szakértők szerint ez a baki rendkívül nehéz helyzetbe hozta Zelenszkijt, akinek a közeljövőben személyesen kellene meggyőznie Trumpot a katonai segélyek folytatásáról.
Zelenszkij tehát nehéz helyzetben van. Külföldön is gyengülőben a támogatottsága, odahaza pedig már nem vele képzelik el a háború sújtotta ország jövőjét. Egy olyan ország támogatása fogyott el mögüle, melynek gazdaságát tönkretette a háború, ahol sírkövek végeláthatatlan sora emlékeztet a veszteségekre,
ahol a férfiak túlnyomó többsége elpusztult, vagy külföldre menekült és már soha nem akar hazatérni, egy olyan országé, ahol csak özvegyek, öregek, árvák és egész életükre nyomorékká vált férfiak maradtak, ahol az emberek ugyanúgy rettegnek a toborzóközpontok pribékjeitől, mint a dróntámadásoktól. S az elgyötört, testileg-lelkileg megnyomorodott emberek felteszik a kérdést, vajon megérte-e mindez a szenvedés, vagy még idejében, mondjuk 2022-ben békét kellett volna kötni, nem hallgatva Boris Johson és társai szirénhangjaira. Bár akkor Zelenszkij feltehetően már nem lenne elnök, most pedig még mindig az…
NZS/Felvidék.ma
