Az ősbemutató centenáriuma alkalmából Béres Attila állítja színpadra Kodály Háry János című daljátékát a Magyar Állami Operaházban. A Sándor Csaba és Balga Gabriella főszereplésével készülő produkciót Halász Péter vezényli, a prózai szerepekben Csonka András és Rusznák András is közreműködik. Az előadás október 17. és 25. között hét alkalommal látható, az október 16-i főpróbát pedig az MVM OperaKaland keretében középiskolások is megtekinthetik.
Vajon hazudik-e Háry János, amikor elmeséli, hogyan mentette meg Mária Lujzát, az osztrák császár lányát, miként győzte le egymaga Napóleon hadseregét, majd utasította vissza a bécsi udvar gazdagságát, hogy Örzsével térjen haza Nagyabonyba? Kodály számára a válasz egyértelmű volt:
Háry nem közönséges nagyotmondó, hanem költő, akinek történetei a képzelet igazságát őrzik.
Ez a gondolat áll Béres Attila új rendezésének középpontjában is. Értelmezésében nem az a kérdés, igazak-e Háry történetei: a költészet az egyszerű ember túlélését és méltóságának megőrzését segíti egy olyan világban, amelynek alakítására kevés befolyása van. A mese teremtő ereje lehetőséget ad múltja újraértelmezésére, jelene elviselésére és jövője elképzelésére.
A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója korábban a Szegedi Szabadtéri Játékokon már színre vitte az obsitos történetét.
Most új koncepcióval és alkotógárdával mutatkozik be rendezőként a Magyar Állami Operaházban.
Erős Hanna díszleteiben és Tihanyi Ildi jelmezeiben a mesés elemek és a katonai motívumok a sakk világával ötvöződnek, színes alakokkal és formákkal népesítve be Háry fantáziáját. A vetítéseket Czeglédi Zsombor, a koreográfiát Kovács Dénes készíti.
A címszerepet Sándor Csaba alakítja, Örzseként Balga Gabriella lép színpadra. Mária Lujzát Kálnay Zsófia, a császárnét Rálik Szilvia, Ebelasztin bárót Erdős Attila, Napóleont Szemenyei János, Marci bácsit Kiss András formálja meg. A prózai szerepekben az Operaház színpadán debütál Csonka András (Ferenc császár / Pór), Rusznák András (Muszka silbak / Diák) és Szőcs Artur (Bíró / Krucifix generális).
A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát Halász Péter dirigálja. Az intézmény első vendégkarmestere és korábbi főzeneigazgatója a korábbiaknál teljesebb változatban szólaltatja meg Kodály gazdag partitúráját, többek között a később komponált, Színházi nyitányként is ismert művel kiegészítve.
Az október 17-i bemutatót további hat előadás követi az Ybl-palotában: október 18-án, 20-án, 21-én, 22-én és 24-én este, valamint 25-én délelőtt.
A Háry100 jubileumi programsorozat részeként október 18-án 11 órakor Kodály-népdaldélelőttöt is tartanak az Operaházban. Brassói-Jőrös Andrea, Gál Erika, Kovácsházi István, Sándor Csaba és Rácz István a zeneszerző népdalfeldolgozásaiból válogat, zongorán Szennai Kálmán működik közre.
A Háry János 1926. október 16-i ősbemutatójával Kodály egyik legfontosabb művészi törekvése valósult meg: az autentikus magyar népdal és a klasszikus műzene egyenrangú társként szólalhatott meg a nemzet első dalszínházának színpadán.
Az Operaház az elmúlt száz évben több mint ötszáz alkalommal tűzte műsorára a daljátékot, és ezzel köszöntötte a zeneszerzőt 65., 70., 75. és 80. születésnapján is.
A mű időközben országszerte amatőr és professzionális színpadi feldolgozásokat ért meg, animációs film is készült belőle. Legismertebb dallamai, köztük a Toborzó és a „Tiszán innen, Dunán túl…” már iskoláskortól a zenei köztudat részévé váltak. A darab témáiból összeállított, a híres Intermezzót is tartalmazó Háry János-szvit pedig Kodály egyik legtöbbet játszott zenekari kompozíciójaként világszerte ismertté tette a szerzőt és a népzene, valamint a műzene kapcsolatáról vallott elképzeléseit.
A Magyar Állami Operaház sajtóközleménye alapján/Felvidék.ma
