A Magyar Állandó Értekezlet XIII. ülését november 20-án tartotta. (Beszámolónk elolvasható ITT). A magyar nemzetpolitikusok, a kormányfő véleményét már ismerjük. Érdemes azonban egy kis kitekintést tenni, lássuk, hogyan gondolkodnak „odaát” nemzetpolitikáról, magyar-magyar párbeszédről és hasonlókról.
MSZP: vissza a jövőbe
Hogy mennyire hiteles a Magyar Szocialista Párt, ha nemzetpolitika ügyében (vagy úgy általában) megszólal, azt ítélje meg mindenki maga. Mindenesetre tény, hogy a MÁÉRT után megszólalt. Tóbiás József szemrebbenés nélkül adta elő elképzeléseit, hiszen ennek az MSZP-nek ugye már semmi köze ahhoz az MSZP-hez, amely a kormányrúdnál állva lehetetlenné tette a magyar-magyar párbeszédet. Csak emlékeztetőül: a tíz évvel ezelőtti, 2004. novemberében tartott Magyar Állandó Értekezleten egyedülálló módon már zárónyilatkozatot sem fogadtak el. Aztán hat évig inkább össze sem hívták a szocialista kormányok, majd csak a 2010-es kormányváltás után gyűltek össze újra a határon túli magyar vezetők – legalábbis ebben a formában.
Nos, a Magyar Szocialista Párt ehhez képest jelentős fordulatot vett, és ez a december ötödiki népszavazás tizedik évfordulójához közeledvén különösen is „elbűvölő”: a MÁÉRT után a párt egyenesen egy nemzeti minimum megalkotását javasolja, melynek részét képezné a magyar nemzetrészek autonómiatörekvéseinek támogatása (!) is. Ezenkívül még népesedési kerekasztal, nemzetpolitikai kiegyezés (bármit jelentsen is ez), Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása, hosszú távú támogatást biztosító fejlesztési program és még néhány finomság szerepel az MSZP Nagy Nemzetpolitikai Fellángoláscsomagjában. Ha szabadna javasolnom: december ötödike helyett e szép ajándékokat időzítsék egy nappal későbbre, addigra jut idő mindenkinek kipucolni és kitenni az ablakba a kis piros csizmácskát…
LMP: jókor, de rossz helyen?
A liberális és/vagy zöldpárt vezetője, Schiffer András most csak furcsa volt. Mintha csak rossz ajtón lépett volna be: a határon túli magyarok legrangosabb fóruma kapcsán az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás jutott eszébe és e kérdés megvitatásának elmaradását rótta fel a magyar miniszterelnöknek.Szerinte azt is világossá kell tenni, hogy nem kívánunk az orosz érdekszférához tartozni. Arról nem tudni, sikerült-e Schiffer számára világossá tenni: 1. Az idők kezdetétől fogva az orosz érdekszféra részei voltunk, ha akartuk, ha nem; 2. A Magyar Állandó Értekezlet nem a parlament külügyi bizottsága…
MÁÉRT – dióhéjban
A Magyar Állandó Értekezletet az első Orbán-kormány idején, 1999. február 20-án alapították meg. Életre hívásában kulcsszerepe volt Duray Miklósnak. Az alapítók szándéka szerint a MÁÉRT a határon túli magyar érdekképviseletek, a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok és a nyugati magyarság képviselőinek fóruma, amelyet évente Magyarország miniszterelnöke hív össze. Ez egészen 2004-gyel bezárólag így is volt, hogy aztán Gyurcsány Ferenc és utódja legyenek a szabályt erősítő kivételek…
A 2004-es értekezlet már erősen mérgezett légkörben folyt le: Gyurcsányék nyílt ellenkampányt folytattak a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen, ami érthető módon nem találkozott a MÁÉRT-résztvevő határon túli vezetők véleményével. Az értekezlet munkája a 2010-es kormányváltás után „pörgött fel”. Azóta rendszeresen összehívják és zárónyilatkozatot is elfogadnak.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
Fotó: mti {iarelatednews articleid=”50073,50039,49929,49894,49746,42530″}
