Idén ismét lezajlott az egyik legnagyobb hatású és legjelentősebb magyar történelmi személyiség, Bocskai István emlékére szervezett zarándokút, február 20-22. között előbb Kassán, aztán Kolozsváron, majd Gyulafehérváron, végül Nagyváradon időzött és emlékezett a küldöttség.
Hat magyarországi hajdúváros küldöttsége a fejedelem életéhez kapcsolódó főbb települések felkeresésével rótta le tiszteletét, immár kilencedik alkalommal, az uralkodó emléke és a hajdú múlt előtt. A küldöttségben polgármesterek, alpolgármesterek, lelkészek, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke és települési önkormányzati képviselők vettek részt.
A zarándoklat első állomása Kassa volt, ahol tiszteletüket tették a Magyarország Kassai Főkonzulátusánál és a Szent Erzsébet-székesegyháznál.
A következő állomás Kolozsvár volt, a Sapientia Erdélyi Egyetem, melynek falai közt látta meg a napvilágot Bocskai István. Az emlékezők megkoszorúzták Bocskai mellszobrát, illetve az épület külső falán 2011-ben elhelyezett emléktábláját.
A következő helyszín a gyulafehérvári római katolikus székesegyház volt, ahol a megemlékező beszédek és műsorok után Bocskai István emléktáblája előtt hajtottak fejet a zarándokok.
A vasárnapi hazautazás előtt a küldöttség Nagyenyed városát látogatta meg, ahol a vár falán az 1849. január 8-án lemészárolt magyarok emlékére elhelyezett táblát koszorúzták meg.
Ezt követően a mezőtelegdi református templom kertjében álló 2004-ben felavatott, Hagymássy Kata (Bocskai István felesége) mellszobra előtt hajtottak fejet a zarándokok. Utolsó állomás, a Partiumi Keresztény Egyetem udvara, ahol szintén megemlékezésekre, köszöntőkre és a Bocskai dombormű koszorúzására került sor Nagyváradon.
***
Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen vasárnap, február 22-én délelőtt fogadták a delegációt. A díszteremben előbb Mészáros János Elek énekművész adott elő hazafias dalokat, majd Tőkés László európai parlamenti képviselő, a PKE alapító elnöke és Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester, a zarándoklat szervezője mondott rövid beszédet.
Bihar megye egykori főispánjára, Várad kapitányára, az egész Partium urára, Erdély fejedelmére, Magyarország királyára úgy kell emlékeznünk, mint egy olyan reálpolitikusra, ügyes diplomatára és kiváló hadvezérre, aki a 17. század elejére szinte teljesen elpusztult magyar államiságot megmentette, folytonosságát biztosította – mondta Tőkés László a Felvidék.ma-hoz eljuttatott sajtóközleményében.
Bocskai olyan korban tette ezt, amikor a Habsburgok és a Porta szorításába került, kivéreztette és kirabolt, leigázott és részben elnéptelenedett Magyar Királyság idegen seregek, martalóc népek és bujdosó honfiak felvonulási terepévé vált. Bocskai – akit a székelyek 1605. február 21-én választottak Erdély fejedelmévé Nyárádszeredában – egyszerre volt kénytelen szabadságharcot, felekezeti csatákat és büntetőhadjáratot vívni, de nagy formátumú államférfivá tette az is, hogy egyszerre védte és építette az országot és az egyházat. 
„Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük” – ez a fejedelmi jelmondat áll a reformáció genfi emlékművén Bocskai szobra alatt. Erdély aranykorának megalapozójaként az igazságot és a békességet igyekezett ötvözni, mához szóló példamutatással törekedve arra, hogy történelmi szállásterületünk fennmaradjon és népességmegtartóvá váljon. Ma is egy egészséges demográfiai fordulatra lenne szükség az egész Kárpát-medencében – mutatott rá Tőkés László, mert lám, éppen Nagyvárad esete mutatja, hogy két évtizeddel ezelőtt még jó egyharmada magyar volt a város lakosságának, ma pedig már egynegyede sem. Bocskai formátumú vezetőkre lenne szükség a magyar királyok és erdélyi fejedelmek értékes örökségének továbbviteléhez, a békeidőben zajló pusztulás megakadályozásához – következtetett az előző királyhágómelléki református püspök.
Szólláth Tibor a maga során vázolta a zarándoklat történetét, hagyományát, céljait, idei momentumait, majd Bocskai István alakját méltatva egyik legfontosabb tettének a hajdúk pacifikálását, letelepítését és kelet-magyarországi otthonteremtését nevezte, ami nemes öröksége a válságos múltnak.
Az egyetem udvarán Meleg Vilmos színművész szavalta el Arany János Örökség és Vörösmarty Mihály Szózat című költeményeit, a fejedelem itt álló emléktábláját a hajdúsági küldöttek, a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi vezetői koszorúzták meg. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
Felvidék.ma
