Nánán a Csemadok alapszervezete 2010-ben, a trianoni béke 90. évfordulóján állított egy Emlékkövet. Azóta évről évre egyre többen jönnek össze az évforduló napján, vagy előestéjén, hogy emlékeztessenek.
Ez évben az Úrnapi körmenet után a kultúrház melletti emlékparkban a trianoni Emlékkőnél helyiek, esztergomiak és párkányiak gyűltek össze, mintegy ötvenen.
A himnusz elhangzása után Dániel Erzsébet elnök emlékeztetett arra, hogy a trianoni tragédia nánai áldozatokat is követelt.
1919. május 30-án tíz nánai ifjút, akik 18-20 évesek voltak falhoz állítottak a cseh légiósok a falu végén. Az volt a bűnök, hogy bátrak voltak és mertek kiállni magyarságukért, ellenálltak a cseh légiósok támadásának, s ezért sorra lelőtték őket. Róluk a Csemadok alapszervezete néhány éve minden év januárjában az évzáró ülésen is megemlékezik, hol előadással, hol egy gyertyagyújtással. Sírja már csak hatnak van a temetőben, sírkövükre rávésve, miért haltak hősi halált. A tíz áldozat nevét a Csemadok korábbi vezetői egy márványtáblán megörökítették és ma is ott van a Hősök emlékművén, csupán annyi szöveggel: 1919 és a nevek. Értük is gyújtottak gyertyát az emlékezők.
Pálmai József esztergomi tanár ismertette a Magyar Nemzet Összetartozás Napjának üzenetét, és elmondta József Attila: Nem nem soha c. versét.
Morvai Barbora nánai diák Wass Albert verset szavalt, a nyugdíjas éneklő csoport pedig nemzeti dalokkal tette szinesebbé a műsort.
Az emlékezés végén Burián László esperessel egy imát mondtunk a hősi halottakért, majd a szózat és az erdélyi himnusz után gyertyagyújtással ért véget Nánán a megemlékezés.
A megemlékezésen készült képek megtekinthetők ITT->
DE, Felvidék.ma
