Fotó: canva

Készen állsz felfedezni, milyen hatalom rejlik benned? Merülj el a pozitív életszemlélet világában, ahol mindenki képes a változásra és az önmegvalósításra!

Többször hallhatjuk társainktól, hogy „nekünk erőseknek könnyebb!“ Igen, vannak gyengébb és erősebb személyiségek, vannak labilisak és stabilabb személyiségek és ez a külső szemlélődőnek úgy jön le, hogy nekik könnyebb. A személyiségünket örökségként kapjuk meg, amivel jól kell kufárkodnunk, mert nem állandó jelleggel marad így, hiszen elég egy krónikus betegség, törvénysértés, személyes vagy családi tragédia, akaratgyengeség stb. Tehát, nem könnyebb, hanem egyszerűbb az élet azok számára, akik bíznak önmagukban, egészséges énvédő mechanizmussal rendelkeznek, céltudatosak, kitartóak stb. Részben neveléssel kapjuk meg ezeket a megerősítéseket, részben mi alakítjuk az életünket.

Tudatosítanunk kell, hogy nemcsak érzelmeink vannak, hanem gondolataink is, amelyek képesek a tudatos „átprogramozásra“, ha szükségünk van rá. Ki az erősebb? Aki előre azt gondolja, hogy neki ez nem fog sikerülni, avagy az, aki bizakodó? Mondván, ha felkészül a vizsgára, miért ne sikerülne! Bízik magában, bízik a sikerben. És erre mindenki képes. A negatív érzelmekkel szemben a pozitív érzelmek nyitottságot, kezdeményezőkészséget, pozitív életcélokat, az élet értelmébe vetett hitet, mások megértésének és elfogadásának igényét jelentik. Míg a negatív érzelmek rombolnak, a pozitív érzelmekre építeni lehet, új emberi kapcsolatokat, ideákat, az ember személyes forrásgazdagságát, életminőségét javítják, ír erről Kopp Mária, magatartáskutató. A szakemberek szerint az életminőségünket 40 százalékban az életmódunk határozza meg és annak kivitelezői mi vagyunk! Az egészséggel összefüggő életminőség azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében.

Az egyén szocializációs folyamata egész életen át tart. A folyamat látens, nem szabályozott, majd idővel önszabályozóvá válik. Az empátia a serdülőkorban ugrásszerű fejlődésen megy keresztül, hiszen a kortársakkal való együttlét intenzív együttműködést, kölcsönösséget igényel. Amennyiben a folyamat során pozitív minta van, a személyiség fejlődése jó irányba halad. Meghatározó a serdülőkori „bandázás“ minősége, felkészít a felnőttkori önállóságra. Felnőttkorban már „kezünkbe vesszük“ életünk alakulását és itt is meghatározó, mint az egész életöltő alatt, kik vesznek körül – a családban, partnerként, évfolyamtársként, kollégaként, főnökként stb.

A pozitív pszichológia felé történő elmozdulás a boldogság, az élettel való elégedettség és az életminőség pozitív aspektusaira fókuszál. Az általános boldogságelmélet arra törekszik, hogy segítsen az embereknek kialakítani és megtartani az életüket pozitívan befolyásoló szokásokat és gondolkodásmódokat. A félelem gyakran járulékos tényező a tanult tehetetlenség kialakulásában. Például egy személy félhet a kudarctól vagy a negatív visszajelzéstől, ezért inkább elkerüli az új kihívásokat vagy változást, és inkább a megszokott, biztonságos szituációkhoz ragaszkodik. Az is lehetséges, hogy a kudarctól való félelem miatt már előre legyártott negatív képeket halmoz az egyén, tulajdonképpen saját magát meggyőzve igazáról.

Selinger általános boldogságelméletét elsősorban a PERMA modell segítségével lehet szemléltetni. A PERMA a kulcsfontosságú tényezők rövidítése, öt fő összetevőt azonosít, amelyek hozzájárulnak a tartós boldogság és élettel való elégedettség kialakulásához: P – pozitív érzelmek, E – elköteleződés, érdeklődés, R – kapcsolatok, M- értékek, A – siker  Az általános boldogságelmélet azt hangsúlyozza, hogy a boldogság olyan tényezőkön alapul, amelyek a pozitív pszichológiai erősségeinkre és értékeinkre összpontos. A modell célja, hogy segítsen építő módon megközelíteni az életünket és kiaknázni a boldogsághoz vezető potenciált.

(Strédl Terézia/Felvidék.ma)