Lucia Nicholsonová, az SaS parlamenti képviselője szerint az a veszély fenyeget, hogy Szlovákia az Európai Bíróság előtt végzi a romák szegregációja miatt. Az állam, véleménye szerint, papíron kötelezettséget vállalt a szegregáció megszüntetésére, a gyakorlatban azonban semmit sem tesz annak érdekében, hogy a „fehér gyerek” gond nélkül a romatelepi gyerek mellé üljön az iskolapadban. Nicholsonová szerint az állam hagyta, hogy az erre a célra elkülönített pénzeket a roma kérdésen élősködő egyedek szétlopkodják az ostoba projektjeikkel, ahelyett hogy megmosdatták volna a romatelepi gyerekeket. „Ezt az Európai Bizottság fenyegetése sem változtatja meg” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
A volt szociális államtitkár asszony azt állítja, Szlovákiában valóban célzatosan a kisegítő iskolákba küldik a roma telepről jött gyerekeket. „A romatelepeken szó szerint toborzásokat tartanak, lefizetik a szülőket, de az iskolaigazgatókat is” – vélekedik Nicholsonová, aki szerint ennek oka a pénz, mivel a kisegítő iskolákban magasabb a fejpénz. A képviselő asszony szerint az állam így tudatosan gyártja az analfabéták seregét, akik sohasem lesznek képesek dolgozni és eltartani magukat. S ezen a seregen hamarosan megbukik a szolidáris nyugdíjrendszerünk is.
„Ezért jó, hogy az Európai Bizottság is felfigyelt erre a problémára. Ha ez például a kötelező iskola előtti oktatáshoz vezet a romatelepeken, mindnyájan hasznot húzunk belőle. A romatelepi gyerekek kötelező iskola előtti oktatásáról szóló javaslatomat a májusi ülésre is beterjesztem” – jelentette ki a képviselő.
Az Európai Bizottság kifogásával, miszerint az iskolákban a faj vagy az etnikum alapján elkülönítik a gyerekeket, Nicholsonová azonban nem ért egyet. Mint mondta, a pozsonyi iskolákban egy padban ül a roma és a nem roma gyerek. „A romatelepi gyerekek mellé a „fehér gyerek” nem a bőrszíne miatt nem ül, hanem azért, mert az piszkos, büdös, tetves vagy rühes, éhes, képtelen összpontosítani, nincsenek iskolai kellékei, mivel a szülei eladták azokat, vagy tüzet raktak belőlük a kunyhójukban, nem győzik a tanagyagot, mert nem jártak óvodába” – fejtegette a liberális képviselő.
Mint mondta, az Európai Bizottságnak tudatosítania kellene, hogy az uniós alapjait Szlovákiában szétlopkodták. „Brüsszel alibista módon szemet huny, az Európai Bizottság azzal próbál valamit kezdeni, hogy nálunk szegregáció folyik, egy azonban bizonyos, amíg nem mosdatjuk meg a romatelepi gyereket egy közösségi központban, nem jár óvodába, hogy ott felkészüljön az iskolai oktatásra, nincs az a törvény, amelyik rákényszerítené a „fehér gyereket”, hogy a romatelepi gyerek mellé üljön” – jelentette ki Nicholsonová.
Az Európai Bizottság április 29-én eljárást indított Szlovákiával szemben az egyenlőtlen hozzáállás miatt a roma gyerekek oktatásában. Szlovákia a roma gyerekek oktatásához való egyenlőtlen hozzáállásával megsértette az Európai Unió antidiszriminációs törvényét – áll az Amnesty International, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az Európai Roma Jogvédő Központ és a Nyílt Társadalom Intézet közös sajtóközleményében. Szlovákia Csehország után így a második állam, amellyel szemben a bizottság ez ügyben eljárást folytat.
Peter Pollák romaügyi kormánybiztos szerint a roma gyerekek kisegítő iskolákba való elhelyezésének oka a hiányzó iskola előtti felkészítés, a helytelen diagnosztizálás, a kisegítő iskolák támogatása a magasabb fejpénzekkel, de a szülők felelőtlen viselkedése is, akik mindezzel egyetértenek. Szerinte gondot jelent az is, hogy a kisegítő iskolákba jogtalanul az értelmi fogyatékos gyerekeket is besorolják, akik nem tartoznak ide. „Ezért azt javasoltuk, hogy az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek felvételét a kisegítő iskolákba a diagnosztikai tesztek megváltoztatásával leállítsák” – fogalmazott Pollák.
A Romaügyi Kormánybiztosai Hivatal a Módszertani és Pedagógia Központtal egyetemben elkezdte a befogadó oktatás projektjének a megvalósítását, amely segítségével javul az óvodákban a gyerekek diagnosztizálási eljárása is. Továbbá az iskolákban befogadó csoportok alakulnak, amelyek speciálisan képzett pedagógusból, szociológusból és szociális pedagógusból állnak. Az ő segítségükkel történik a roma közösségből származó gyerekek nevelési igényének fejlesztése. „A roma gyerekek közönséges alapiskolákba való elhelyezésével olyan roma korosztályt nevelhetünk fel, amelyik képes lesz megállni a helyét a munkapiacon, nem pedig a szociális juttatásoktól függ majd” – fűzte hozzá a kormánybiztos.
A Romaügyi Kormánybiztosi Hivatal szerint törvényileg biztosítani kell a szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származó gyerekek három éves koruktól kötelező iskolai előkészítését, a hátrányos helyzetű gyerekek kötelező egész napos nevelési rendszerét, és bevezetni a 12-éves kötelező iskolai oktatást, valamint az enyhén értelmi fogyatékos gyerekek felvételének megszüntetését a kisegítő alapiskolákba.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”52969,52251″}
