Kazinczy Ferenc „ön-átírásairól” Fried István, szegedi egyetemi tanár tartott előadást az idei kassai 47. Kazinczy Napokon. Ő is állandó és megbecsült előadója ennek a rendezvénynek. Előadásának főbb gondolatait ismertetjük.
Kazinczy Ferenc közelíteni kívánt a tökéletes megoldás felé. A szöveg – az ő értelmezésében – nem más mint kísérlet, hogy saját képességeinket demonstráljuk, s ezeken keresztül azt, hogy a magyar nyelv, mint Európa többi nyelve, mindenfajta érzelem kifejezésére és műfaji követelménynek megfelel. Kazinczy nem hitt abban, hogy létezik tökéletes szöveg, ezért azokat állandóan átírta. Ezért nem tudjuk, melyik az, amelyet véglegesként kell elfogadnunk. Csak azt a választ adhatjuk: mindegyik. Majd bemutatta egy szövegrészlet három változatát, melynek tizenhat átirata létezik. Az író különböző ismerőseinek küldte el alkotásait, tanácsainak többségét belezsúfolta az átiratba. Ezzel a kutatóknak sok bajuk van, mert szinte áttekinthetetlen az egész.
Majd Kazinczy személyiségével foglalkozott, mert életének sok tanulsága van. Egyik levele német kivonatban maradt fenn. A titkosrendőrség figyelte, ezt bizonyítja ez is.2387 napot töltött börtönben, főleg külföldön. Kufsteinben és a brünni Spielbergben. Ebben az időben is olvasott és írt. Kossuth is a börtönben tanult meg angolul. Kazinczy skorbutot kapott, fogai kihullottak, majd szabadulása után anyagi gondok és családi bonyodalmak következtek. Széphalmon családi házát soha nem tudta befejezni, ennek ellenére végigdolgozta életét. Begyalogolt Sátoraljaújhelybe, rendezte a levéltárat, kemény asztalon feküdt. Megtestesítette azt a gondolatot, hogy nincs olyan halmozottan hátrányos körülmény, amely megakadályoz(hat)ná a szellemi munkát. Rendkívül tanulságos életpálya az övé, ahol a szellemi élet és a valóságos életrajz fedi egymást. Nem azért volt a szellem embere, mert valamilyen rangra törekedett. Éppen ellenkezőleg. Igaztalanul támadták, hogy II. József germanizáló törekvéseit támogatta volna. Erről szó sem volt. Csupán a német nyelv elsajátítását tartotta fontosnak ugyan úgy, mint a magyar nyelvoktatását. Ahol kellett, ott a szlovák nyelv tanítását is szükségesnek tartotta akkor, amikor még szlovák értelmiség nem létezett. Több jelentésében megtalálható ez a gondolat. Három szlovák népdalt is följegyezett.
Életének következő tanulsága: nem elég önmagunkban lenni, ki kell vinni értékeinket a külföld elé. Ezt helyettünk más nem fogja elmondani! Dolgunk az, hogy ne titkoljuk valódi értékeinket. Képviseljük önmagunkat! Van mit. Kazinczy elsősorban bécsi és németországi lapokban szorgalmazta, hogy német nyelven ismertetések jelenjenek meg magyar művekről.
Óriási felelősség nem csak magyar írónak lenni, hanem embernek. Ez a dolgunk, hogy külön-külön is munkálkodjunk és lehetőleg a maximumot érjük el. Tökéleteset csak az Isten tud alkotni. De azért a tökéletes felé törekedjünk! Senki nem veszi le rólunk ennek felelősségét. Kormányoktól és pártoktól függetlenül képviseljük az igazságos ügyet. Kazinczy 2387 nappal fizetett. A mi helyzetünk nem annyira veszélyes.
A következő szempont a műveltség. Széphalomból a 19. sz. első évtizedében levelezésével egy magyar Weimart tudott teremteni. Olyan néphez érdemes tartozni, melynek tagjai mindent megtesznek, hogy a maguk műveltségét a legmagasabb szintre emeljék. Itt felelőssége van a szülői háznak, az iskolának és a társadalomnak egyaránt. Fried István hite szerint, Kazinczy sokkal többet tett, mint ami látszólag tőle tellett.
Ezért érdemes életéből merítenünk saját életpályánk alakításánál.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57326,57302,57292,57288,57235,53283,50699,50629,50135″}
