Ha rápillantunk az Európa légterét figyelő, az interneten is elérhető élő radartérképre, ugyancsak meglepődünk azon, hogy milyen sok repülőgép szeli egyszerre a vén kontinens hatalmas légterét.
Ismert és kevésbé ismert légitársaságok különféle típusú gépei emberek százaival a fedélzetükön tartanak távoli céljuk felé, és akik a földfelszínről pillantanak fel az égboltra, a fejük felett zajló hatalmas forgalomról jószerint csak a kondenzcsíkok gyorsan eltűnő firkáiról szereznek tudomást.
2022-től szabaddá válik az unió légtere
Az égi „kreszről” szinte mindenkinek van annyi tudomása, hogy a kék országúton szigorú előírások szerint légi folyosókon bonyolódik a forgalom. Nagyrészt így van ez ma is, ám a légi folyosók ideje néhány éven belül lejár.
Az Európai Bizottság egy idevonatkozó rendelete értelmében ugyanis 2022-től szabaddá válik az unió légtere a polgári repülés számára, ami lényegében annyit jelent, hogy kilencezer méteres magasság felett az ún. „free route” bevezetése egész Európában kötelező lesz a légi navigációs szervezetek számára.
A magyarországi HungaroControl azonban nem várt a kitűzött általános időpontig és – elsőnek Európában – már egy évvel ezelőtt bevezette a szabad légtérhasználatot, s ezzel az ország felett már megszűntek a légi folyosók.
Ez leegyszerűsítve tulajdonképpen annyit jelent, hogy a magyar légtérbe berepülő polgári légiforgalom gépei kilencezer méter felett a továbbra is kötelező bejelentkezés után „toronyiránt” közlekedhetnek, azaz egyenesen repülhetnek a belépési ponttól a kilépési pontig.
Kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe
A korlátozások nélküli szabad légtérhasználatnak mind az életkörnyezet védelme, mind pedig a légiforgalom lebonyolításának gazdaságosabbá tétele szempontjából nagy jelentősége van.
Ennek szemléltetésére csupán annyit, hogy Magyarország légterében mintegy 11,5 millió kilométerrel csökkent a légi járatok útvonala, s ezzel a repülőgépeket üzemeltető légitársaságok az üzemanyagon becslések szerint évente mintegy hárommillió dollárt takarítanak meg, s ami talán a legfontosabb, egy ilyen viszonylag kis légterű országban évente több mint 16 millió kilogrammal kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe.
A repülés, bármennyire köznapi és megszokott formája napjainkban az utazásnak, világszerte sokakat ma is a bűvöletében tart. Ennek számos megnyilvánulási formája közül említést érdemel például a reptereken fel- és leszálló repülőgépek fotózása.
Térségünkben viszonylag könnyen elérhető a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, vagy a schwechati reptér, ahol az arra kijelölt helyekről zavartalanul hódolhatnak ilyetén szenvedélyüknek a fotósok.
A fotósoknak kissé nehezebb a dolguk Pozsonyban, ám a reptér illetékesei ígéretet tettek arra, hogy a repteret védő drótkerítés fotósok általi további rongálásának elkerülése végett, hasonlóképpen, mint a cseh főváros repterén, itt is eleve „lyukakat” alakítanak ki a drótfonaton, amelyeken egy-egy fényképezőgép optikája akadálytalanul átfér.
Ám nem minden „légifotós” engedheti meg magának a repülőterek felkeresését. Manapság – hála a fotótechnika folyamatos és rohamos fejlődésének – ez sem akadály, mert kellő türelemmel és kitartással az egyébként szabad szemmel alig látható repülőgépekről is lehet remek fotókat készíteni.
Hála az említett három főváros közelségének, Komárom légterében éjjel-nappal nagy a légi forgalom, s így – kellő megszállottság esetén – gyakorlatilag bármikor fényképezhetők a kilenc-tíz kilométeres magasságban szálló gépek.
A dolog azonban nemcsak ennyiből áll, mert arra is kíváncsi az ember, hogy mely légitársaság milyen típusú gépét sikerült „lekapnia”, milyen magasságban és gyorsasággal, honnan és hová igyekezett úti célja felé.
Ebben segít az interneten is elérhető élő radar, ahol beállíthatjuk térségünk légterét, amelyen az apró gépeket mozogni látjuk. Ha rákattintunk bármelyikükre, máris a rendelkezésünkre állnak az óhajtott repülési adatok.
Végezetül talán annyit, hogy aki – mint jómagam – hosszabban kitart eme megszállottsága mellett, ki van téve annak is, hogy idővel zavarba ejtő dolgoknak is a szemtanúja lesz, s aztán töprenghet élete végéig azon, hogy tulajdonképen mit is látott. Pedig a tudomány mai állása szerint boszorkányok és ufók nem léteznek. Vagy mégis?!
