Tavasszal dőközi választásokat tartanak (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Október első vasárnapján Európa és a világ Magyarországra és a magyar állampolgárokra figyel. A magyar kormány a kényszerbetelepítés ellen kezdeményezett népszavazást, amelyre azért van szükség, mert az Európai Parlament elfogadott egy kvótacsomagot, amelynek értelmében a kontinensre érkező migránsokat a tagállamok között szétosztanák. Ez több ezer bevándorló Magyarországra telepítését jelentené.

A kötelező kvóták ellene emeltek szót a visegrádi országok politikusai. A brüsszeli döntés értelmében mégis minden államnak be kell majd fogadnia több ezer menekültet. Szerkesztőségünk az ügy kapcsán megkérdezte Fenes Ivánt, Bős város polgármesterét. Bősön 2015-ben érvényes népszavazással utasították el a menekülteket befogadó állomás megnyitását a település határában.

Annak ellenére, hogy a referendum érvényes volt, a kormány nem vette figyelembe a bősiek döntését, holott maga a kormányfő is a kötelező elosztási kvóták ellen emelt szót. Fenes Iván elmondta: „Mindenki, aki teheti, menjen el és vegyen részt a szavazáson. Az a véleményem, hogy a referendumon a kötelező betelepítési kvóták ellen kell szavazni. Meg kell mutatni, hogy ebben a kérdésben össze tudnak fogni a magyar emberek. Látjuk, hogy Franciaországban is írtak ki népszavazást az egyik kisvárosban, ezzel párhuzamba tudom állítani a mi esetünket is. A megkérdezésünk nélkül hozták a menekülteket Bősre, hiába fejezte ki nemtetszését a lakosság. Tudjuk, hogy nem könnyű egy érvényes népszavazást levezényelni, hiszen a választópolgárok legalább felének azon részt kell vennie. Idegen kultúrát hoztak ide, olyan embereket, akiktől tartott a nép. Igaz, hogy nem történt semmi baj, de az emberek akkor is féltek, félnek. Sajnos, a szlovákiai népszavazás eredménye nem kötelező érvényű a kormányra nézve. De Magyarországon van mód véleményt mondani.
Bátor tett volt a magyar kormánytól a népszavazás meghirdetése, bízom a jó eredményben, és tudom, hogy Orbán Viktor pozíciója az Európai Unióban ezzel csak nőni fog. Nekünk, határon túl élő magyaroknak sem mindegy, hogy mi történik az anyaországban. Ez után talán másutt is lesz népszavazás.”

A referendum kapcsán Agócs Gergely politológus kérdésünkre kiemelte: „A népszavazás a legközvetlenebb formája annak, hogy a polgárok kifejezhessék akaratukat. A referendum kiírásával a Fidesz kormány igazolja eddigi álláspontját a kvótákkal kapcsolatban. Az azonban kérdéses, amennyiben érvényes lesz a népszavazás, az Európai Unió mennyire bagatellizálja majd el a döntést, illetve mennyire foglalkozik az eredménnyel. Talán szerencsésebb lett volna egyeztetni a visegrádi országokkal a kérdésben és esetleg több államban is megszervezni a népszavazást, akár egyszerre, akár egymás után. Akkor nagyobb port kavarna az Unión belül, mint így, hogy egy országban tartanak referendumot a kötelező betelepítési kvótákról. Én személy szerint a kvóták ellen vagyok, tehát, ha én is dönthetnék, a kötelező elosztás ellen szavaznék.”

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsa a múlt héten elfogadott nyilatkozatában megerősítette, hogy kiáll az EU-s kötelező betelepítési kvóták elutasítása mellett, melyet nyolcvanezer személy támogatott aláírásával az MKP korábbi petíciójában, és üdvözli a magyar kormány népszavazási kezdeményezését, amely által a magyar állampolgárok kifejthetik véleményüket a kötelező betelepítésről.

A párt elnöke, Menyhárt József véleménye szerint: „A népszavazáson nemcsak magyarországiak vehetnek részt, a határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők és a külföldön élő magyar állampolgárok is voksolhatnak. A referendum intézménye a demokrácia egyik alapja, ahol a választásra jogosultaknak közvetlenül is lehetőségük van véleményt nyilvánítani. Objektív okok miatt, nem vagyok magyar állampolgár, én nem szavazhatok, viszont magyarként, családapaként, cserkészként, neveltetésem, tapasztalatom és legjobb meggyőződésem szerint voksolnék. Csak azt tudom javasolni a vasárnapi szavazás előtt, hogy mindenki döntsön saját lelkiismerete szerint.”

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a Kossuth Rádiónak már korábban kifejtette, hogy a magyar embereknek, így azoknak a felvidékieknek is, akiknek módjuk van rá, részt kell venniük a népszavazáson. „A népszavazás a választók akaratának érvényesítése. Ennek ellenére több országban, így Szlovákiában sem kötelező érvényű a referendum eredménye. Európában vannak államok, ahol gyakran élnek a népszavazás intézményével, és kikérik az emberek véleményét. Térségünkben azonban ritkábban hirdetnek ki népszavazást. A magyar kormány tagjai gyakran hangsúlyozzák, hogy a polgárok akaratát tolmácsolják, mikor a kötelező betelepítési kvóták ellen szólnak. Ennek megerősítése okán írták ki a népszavazást. Meggyőződésem, hogy azoknak a magyaroknak, akiknek van szavazati joguk, részt kellene venniük a vasárnapi szavazáson és véleményt kell mondaniuk. Szem előtt kell tartaniuk a magyar állampolgároknak azt is, hogy az október 2–i döntéssel akár példát is mutathatnak Európának” – mondta a Csemadok elnöke.

Csáky Pál európai parlamenti képviselő is nyilatkozott portálunknak. „A népszavazás a demokrácia ünnepe. A kormánynak joga van ilyet kezdeményezni. A magyar miniszterelnök, illetőleg a magyar kormány meg akarja erősíteni az álláspontját migránsügyben a brüsszeli átgondolatlan javaslatokkal szemben, ezért felhatalmazást kér az állampolgároktól. Nem kétlem, hogy a válaszok többsége a kormány elvárásai szerint alakul, tehát a nemek lesznek fölényes többségben, az viszont már kétséges, hogy mennyien vesznek részt a népszavazáson. Tapasztalatból mondom, hogy nem könnyű érvényes referendumot levezényelni, hiszen 2003-ban én voltam a felelőse az Európai Unióba való belépésről szóló népszavazásnak. Akkor az egész állam, a politikusok és a civil szervezetek is mögöttünk álltak és mégis csak a szavazópolgárok 52 százaléka vett részt a szavazáson. Nehéz megmozgatni ilyenkor az embereket. De az állampolgárok közül senki nem mondhatja azt, hogy nem kapták meg a döntés jogát, hiszen bárki szavazhatott. A népszavazás eredményét mindenkinek el kell ismernie és tiszteletben kell tartania.”