(Fotó: Denník HN)

Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a szerző a milliárdos Andrej Babiš befolyásáról ír a Smer politikájára.

A Flašíkékkal való végleges leszámolásra röviddel a 2006-os parlamenti választás után került sor. A Smer ugyanis megszüntette azokat a privilégiumokat, amelyekkel az ún. alapító tagok rendelkeztek. Ettől kezdve ugyanolyan jogokkal rendelkeznek csupán, mint a párt egyéb közönséges tagjai, és elveszítették a vétójogukat is. „A párt hétéves tevékenysége alatt ezt az intézményt egyszer sem alkalmazták, egyfajta anakronizmusnak tartottuk azt” – magyarázta a Smer akkori alelnöke, Igor Federič. De nem ez volt az egyetlen oka annak, hirtelen miért lett mindenki a pártban egyenlő.

„A Smer kisebb baloldali pártokkal való egyesülése miatt is elálltunk ettől, illetve az Európai Szocialisták Pártjába való belépésünk miatt is. De az is igaz, hogy módja volt ez annak is, hogyan lehetett korlátozni Fedor Flašíkot és embereit a döntési folyamatokban” – mondta Boris Zala.

Kik voltak a szponzorok, akik a 2006-os választás előtt pénzt akartak önteni a Smerbe?

Monika Beňovát a 2006-os választások után alelnöknek sem jelölték, pedig öt éven keresztül az volt. A választási listán történt tisztogatás után Beňová ráadásul azt is jelezte, ha a Smer kormánytag is lesz, ő nem akar miniszter lenni. Bár Flašík (volt – a szerk. megjegyzése) felesége már a harmadik választási időszakban európai parlamenti képviselő, a helyi és a megyei politikából is kivette a részét. Ám a befolyása a párt döntéseire ma már gyakorlatilag a nullával egyenlő.

Egy dolog azonban sokáig fúrta az oldalamat. Ki volt az a három szponzor, akik a 2006-os választás előtt pénzt akartak önteni a Smerbe? Ki miatt lépett Fico a kockázatos összetűzésbe Flašíkkal, aki sokat árthatott volna neki, ha elkezdett volna beszélni arról, hogyan alakult a Smer, és kik is a mecénásai.

Már akkor találgatások voltak arról, hogy a donorok egyike, akinek a pénzét állítólag Flašík lenyúlta, Andrej Babiš volt: a szlovák gyökerekkel rendelkező cseh oligarcha, akinek a vagyonát kétmilliárd euróra becsülik. Ám mindketten tagadták ezt. Beňová azt állította, hogy ezt az információt célirányosan engedte ki valaki. „Hallottam róla, a smeresek is terjesztik. De a férjem sohasem találkozott Babiš úrral, s nem álltak semmilyen üzleti kapcsolatban sem. Az információt azért terjesztették el, hogy megbocsájtást nyerjen az a döntés, amelynek értelmében már nem láthatom el a tisztségemet. Meggyőződésem, hogy annak, ahogyan Fico úr elbánt velem, semmi köze sincs Flašíkhoz.”

„Babiš úrral már húsz éve ismerjük egymást”

Hat évembe került, amíg legalább részben összeraktam Andrej Babiš szponzori ajándékának történetét. Ebben Varga képviselő mediális ügyetlensége is a segítségemre volt.

2012 tavaszán úgy döntöttem, hogy a .týždeň hetilap számára megírom az üzletember Babiš nagy profilját. Pár hónappal azelőtt ugyanis az Csehországban saját pártot alapított, amellyel szerette volna a parlamenti választást megnyerni. A fő profilja a korrupció elleni küzdelem volt, amivel Szlovákiában is felkeltette a figyelmet, ahol több ezer embert alkalmazott. Ráadásul a pozsonyi születésű Babiš a mezőgazdasági ágazatban vállalkozott, amely szorosan kapcsolódik a politikusok (állami hivatalnokok) döntéseihez. Egyrészt a támogatások elosztása, de a piacszabályozás kapcsán is, mivel egyes játékosok monopolhelyzetre törekszenek az ágazaton belül. És Babiš kockázati tényező volt, mivel az egész mezőgazdasági láncolat az ellenőrzése alatt állt – a műtrágyáktól és a kémiától kezdve a feldolgozó iparon át egészen a mezőgazdasági termékek gyártásáig és értékesítéséig. Valószínűleg ezért is akarta magát Szlovákiában biztosítani.

Amikor akkoriban megkérdeztem Babištól, hogy milyen a viszonya Ficoval, elismerte, hogy első alkalommal már 2006-ban találkoztak. Fico akkor meglátogatta Babiš cégének, a Duslo Šaľának a sátrát a nyitrai Agrokomplex kiállításon. Babiš azonban arról próbált meggyőzni engem, hogy a kapcsolatai a Smer elnökével egyáltalán nem különlegesek.

„Ismerem őt a társadalmi eseményekről, hasonlóképpen, mint Gašparovič, Mikloš, Dzurinda, Figeľ, Bugár vagy Sulík urakat.” Pedig állítólag Babiš javasolta Ficonak a 2006-os választás után Marián Čakajdát az Állami Tartalékalapba. „Babiš úrral már húsz éve ismerjük egymást” – mondta nekem Čakajda. „A cégem szállítja a baromfit az ő Hyza Topoľčany cége számára.” Čakajda azt is megerősítette, hogy Ficoval is jók a kapcsolatai. „Évek óta ismerjük egymást, egy vidékről származunk.”

„Čakajda urat évek óta nem láttam”

Babiš azonban tagadta, hogy Čakajda az ő embere lenne a Smerben. „Én semmit sem javasoltam Ficonak”. Sőt azt állította, hogy Čakajdával sohasem dolgozott együtt. „Nem vásárolok fel élő baromfit a Hyza számára, Čakajda urat meg évek óta nem láttam, és nem is vagyok vele kapcsolatban.”

Azt azonban Babiš nem tagadta, hogy több politikust is ismer, akik 2006-ban előnyös helyekre kerültek a Smer választási listáján. Például Maroš Kondrótot, Pavol Pavlist és Ivan Vargát. Csak éppen azt állította, hogy csupán alkalmanként találkozik velük. Pavlisszal állítólag évente egyszer, a petrimexes volt munkatársak társadalmi rendezvényein. Vargát állítólag már hét éve nem látta, Kondróttal meg legutoljára 1995-ben találkozott.

Érdekes azonban, hogy a Pavlishoz vagy Kondróthoz hasonló emberek a második Fico-kormány idején tevékenyen részt vettek Babiš Duslo Šaľa cégének a befektetési támogatásában. Persze, ez nem bizonyíték arra, hogy Babiš 2006-ban befolyást vásárolt volna a Smerben, ugyanúgy, mint Ľubomír Blaško 2002-ben. Babiš esetében ráadásul hiányzott a szponzori szerződés is. Minden csak a párton belüli nem hivatalos, bár megbízható források állításain alapult. Ezért sem maradt semmi más a számomra, mint hogy pontos kérdéseket fogalmazzak meg, majd felvegyem a kapcsolatot azokkal a politikusokkal, akik ott voltak, amikor Fico kidobta a párt választási listájáról Flašík embereit. Elmentem hát a parlamentbe, mert szemtől szembe az újságíró mindig többet megtud, mint a kényelmes szerkesztőségi karosszékéből.

A választási lista megváltoztatása mögött szponzori pénzek is lehettek

Röviddel azelőtt olyan információhoz jutottam, hogy Babiš szponzori adományát a Smer akkori elnökségi tagja és Flašík egyik embere, Oto Majzlan közvetítette. Sőt, nem hivatalosan 60 millió koronáról beszéltek. Az első kísérletem azonban nem jött össze. „Nem tudok arról, hogy Babiš úr pénzt adományozott volna” – állította megegyező módon Maroš Kondrót és Marián Záhumenský. De nem jártam eredménnyel Martin Glváčnál és Renáta Zmajkovičovánál sem. A Babiš név egyáltalán nem hangzott el a tanácskozáson. Abban a pillanatban úgy nézett ki, hogy lógó orral távozok a parlamentből. Ennek ellenére tettem még egy próbálkozást, most már kikapcsolt diktafonnal. Néha ugyanis felvételen kívül a politikusok elárulnak olyan részletet, amely esetleg a segítségünkre lehet a további kutakodásban.

„Flašíkról és a választási listáról több tanácskozáson is szó esett. Én ezt a közte és Fico közti összetűzés kicsúcsosodásaként érzékeltem” – árulta el nekem a Smer alelnökeinek egyike. „Lehet, hogy pénz is volt a dolog mögött, de inkább úgy vélem, hogy Fico csak kihasználta az alkalmat, hogy megszabaduljon tőle” – fűzte hozzá egy másik ember a Smer elnökségéből.

De hasznos megfigyelésként semmi újat sem tudtam meg még ezúttal sem Babiš adományának teljes mozaikjához. Már menni akartam, amikor a parlamenti folyosón észrevettem Ľubomír Vážnyt. Azelőtt aránylag nyitott szokott lenni, lehet, hogy most is bejön, gondoltam. Amikor elmondtam neki, hogy Babišról készítek cikket, enyhén számonkérdően megkérdezte: „Miért akar róla írni? Kár lenne, ha alávágna, amikor most olyan jól mennek a dolgai Csehországban.”

A Smer elnökségi üléséhez, amelyen Flašík embereit kiszórták a választási listáról, végül Vážny csak egy mondatot mondott. „Ficot zavarta, hogy Flašík azt terjeszti róla, hogy ő irányítja, hogy csak az ő politikai gyereke, meg hasonlók.”

Útban a szerkesztőség felé azon gondolkodtam, kell-e egyáltalán írnom Andrej Babiš szponzori adományáról, amikor semmi konkrétum sincs a kezemben. Abban a pillanatban beugrott, hogy megszólítom Miroslav Čížt. Bár ő nem szokott az újságíróknak árulkodni, de nem tartozott a Smer vállalkozói szárnyához. Ráadásul további négy emberrel együtt (Federič, Magala, Madej, Zala) ott volt, amikor Fico a drámai párttanácskozás előtt átírta a választási listát.

Číž jelzett valamit, de nem fejezte ki magát elég érthetően, ami, sajnos, elég gyakran megesett vele. „Logikus, hogy a jelölések és a választási lista körül néha különböző nyomásgyakorlások vannak. Néha eközben nem teljesen ideális módszereket használnak. Igen, ez történt ott, és az eredménye az lett, hogy a választási lista összeállítása során más módszert választottak.”

Lehet, hogy talán Kaliňák mond valamit, reménykedtem továbbra is. Az bár nem zárta ki, hogy a választási lista megváltoztatása mögött szponzori pénzek is lehettek, a Babišsal kapcsolatos verziómat nem erősítette meg. „Úgy gondolom, hogy valamiféle gond volt az ok a főnök meg Fedor közt. De nem tudok arról, hogy ebben Babiš is benne lett volna.”

(Aktuality.sk/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek