Kültéri pop-up kiállítással emlékezik meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás a századfordulós Pozsony egyik legfontosabb szereplőjéről.
A száz évvel ezelőtt elhunyt Batka János igazi legendának számított Pozsonyban, így nem csoda, hogy mellszobrát barátja, Liszt Ferenc szobra mellett helyezték el az egykori Székesegyház téren (ma: Rudnay tér – Rudayovo námestie). A márványszobrot 1918 októberében avatták fel, a hatalomváltást követően azonban megrongálták, és el kellett távolítani a helyéről.
Batka János (Johann Nepomuk Batka) 1845. október 4-én született a pozsonyi Bástya utcában. Régi cseh zenészcsaládból származott; édesapja, az orgonista id. Batka János 1844-ben költözött a koronázóvárosba. Az apa szigorú tiltása miatt ifj. Batka János nem folytathatott zenei tanulmányokat, helyette a jogakadémiára jelentkezett. A klasszikus zene iránti rajongása ugyanakkor egész életében megmaradt, és elsősorban kultúraszervezői, zenekritikusi tevékenységében nyilvánult meg. Fokozatosan levelezni kezdett számos világhírű és helyi muzsikussal, s közülük többhöz személyes barátság is fűzte – főként Liszt Ferenchez. Segítette Bartók Bélát, aki Pozsonyban töltötte diákéveit.
Kevéssé ismert, hogy Batka János fedezte fel és indította el művészi pályáján a pozsonyi születésű, országos hírnevet szerzett és máig az egyik legismertebb magyar szobrászművészt, Fadrusz Jánost.
Batka János 1879-től 1917-ben bekövetkezett haláláig városi levéltárosként tevékenykedett. Egyike volt azoknak, akiknek köszönhetően 1886 szeptemberében megnyílhatott a Városi Színház (a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épülete). Részben az ő érdeme, hogy 1885-ben megalakult a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület (Pressburger Kunstverein). Segítette a városi múzeumot, s nagy álma volt a pozsonyi vár felújítása.
A közművelődés terén szerzett érdemeiért 1911-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Batka János a legrégebbi pozsonyi szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) tagja volt. Már halála előtt több értékes berendezési és műtárgyat, képzőművészeti alkotást, több ezer kötetet ajándékozott az újonnan alakuló városi múzeumnak és a városi könyvtárnak. Végrendeletében dokumentumgyűjteményét a Pozsonyi Városi Levéltár gondjaira bízta. A Batka hagyatékában mintegy 10 ezer darab kordokumentum (fotó, napló, levél, koncertprogram, plakát, képeslap, okmány, névjegykártya, belépőjegy, étlap, igazolvány stb.) található. Ezeket 39 levéltári dobozban rendszerezték, és értékes forrásanyagul szolgálnak a korabeli Pozsony történelmének megismeréséhez.
A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás 2012-ben egy sikeres pályázatnak köszönhetően digitalizálta a Pozsonyi Városi Levéltárban megtalálható Batka-hagyatékot. „Egyre nagyobb divatja van az úgynevezett múzeumi pop up projekteknek. Ami érthető is, hiszen a hagyományos múzeumok sok esetben nehezebben tudják becsalogatni a fiatalokat. Egy közterületeken felállított tárlat felkeltheti az érdeklődését annak is, aki nem jut el a múzeumokba, ráadásul az az előnye, hogy ott jelenítheti meg az adott térhez kapcsolódó tartalmat, ahová az egyébként is kötődik. Így esett a választás a Rudnay térre. Kilenc darab háromszög alakú konstrukció, 28 panel szól Batka életútjáról, érdemeiről. Külön rész foglakozik a mai Pozsonyi Levéltárral. Installáció formájában ideiglenesen (a kiállítás tartamára) a szobor is a helyére kerül, figyelmeztetve, hogy az eredeti alkotás műtárgyraktárban van – tájékoztatott ifj. Papp Sándor, a kiállítás projektkoordinátora, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alapítója és honlapjának főszerkesztője.
A kiállítás 2017. szeptember 6-tól 20-ig tekinthető meg a Rudnay (egykori Székesegyház) téren
