Srna Zoltán százdi polgármestert, a római katolikus templom felújításának előmozdítóját faggattam a felújítási munkálatok állásáról. Meglepetésemre visszakérdezett, hogy szép, vagy őszinte választ akarok-e hallani? Ha lehet mindkettőt, vágtam rá gondolkodás nélkül.
Akkor tehát először szépen: A Jóisten mindeddig kegyes volt hozzánk és a százdi házához is. Jól indultak a munkálatok, tavasztól folyamatosan zajlott a kőelemek felújítása. Május végén, július elején gyakorlatilag a déli portál, azaz a kapuzati rész is elkészült. A templom vakolására megtörténtek az előkészületek. Időközben néhány felfedezéssel is gazdagodtunk. Gondolok itt az ajtó középkori zárórúdjának fával bélelt helyére, illetve a kis gödröcskékre a bejárati rész alján, melyeknek emlékezetem szerint konkrét jelentést tulajdonítottak a művészettörténészek. Ismét elkészült egy tanulmány 70 oldalnyi terjedelemben. Sajnos a dendrokronológiai elemzés, a farészek kormeghatározása a szlovák–magyar együttműködés ellenére is eredménytelen maradt. Elismeréssel kell szólnom a hívek kitartó, áldozatos hozzáállásáról. Pályázatokat írtunk, itt-ott eltávolítottuk a betont. Viszont halogatásokkal sajnos időzavarba hoztuk magunkat. A hajó feltárása lenne a következő logikus lépés, rendelkezésre állt a mester is, még az anyagiak sem jelenthettek leküzdhetetlen gondot. Viszont eltelt az idő, októbert írunk és nincs kutatási, felújítási terv a következő szakaszokra. Maholnap lehetőségünk nyílik további pályázatok benyújtására, de sajnos nem látom az elképzeléseket. Várjuk a tavaszi pályázatunk kiértékelését, ha támogatást nyer, elkészülhet a vakolat is. Itt tartunk jelenleg.
És akkor jöjjön az őszinte rész: Szinte felfoghatatlan az a hanyagság, érdektelenség, amelybe ütközünk. A mindenben segítek frázisa őrjítő valóságot takar. Júniusban Úradníček professzor utóda az első kérő szóra eljött, felmérte, beárazta a hajó felújítását és a külső vakolat elkészítését. Röviden: ő az, aki a templomhajó feltárását elvégezhetné, sőt közben a külső vakolásokat is felügyelné. Július végére, augusztusra tervezte a kivitelezést. Nem tudom, milyen anyagi helyzetben van az egyházközség, erről nem tájékoztat senki, de a 2 400 euró előteremtése nem lehet akadály. Az atya azonban egyszerűen nem hajlandó kimenni a templomból, ami a további munkák feltétele volna. Folyt a huzavona, mire a kivitelezők szeptember közepén bejelentették, hogy már nem számolnak velünk az idén.
Itt tartunk jelenleg, folytatása következik, mint egy szappanoperában.
