A komáromi vár Lőporraktárában ma rendezték meg azt a konferenciát, amely rendhagyó módon a jelenleg is folyamatban lévő temetőfelmérés mintaprojektjét mutatta be. Az észak-komáromi református- és evangélikus temető teljes körű felmérésének folyamata a szervezők reményei szerint a jövőben kiterjeszthető lehet a Kárpát-medencei temetőkre is.
Komáromban az északi és déli oldal civilszervezeteinek összefogásával még 2016-ban indult el az a mintaprojekt, amelynek során a mai napig 37 önkéntessel 3600 sírt kerestek fel, tájoltak be és dokumentáltak az észak-komáromi református- és evangélikus temetőben. A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás kezdeményezéséhez a következő civilszervezetek csatlakoztak: a Komáromi Szekeresgazda Hagyományőrző Egyesület, a Tolma Baranta Csoport és a Komáromi Szakállasok Közhasznú Egyesület, valamint magánszemélyek. A szakmai konferencián elhangzott, hogy a civilszervezetek tagjai közösen és intézményesen dokumentálják az itt található sírokat, a későbbiekben pedig egy átfogó adatbázis készítése a cél, melyre további kutatások épülhetnek.
Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke részletesen beszámolt a temető teljes körű felméréséről, melynek dokumentációja általános és egységes, az elsődleges szempont pedig az állapotrögzítés. „A huszonnegyedik órában vagyunk, mérhetetlen a pusztulás, ami a sírok állapotát illeti“ – fogalmazott Arlett, aki hozzátette, nincs fontossági sorrend, minden sírt rögzítenek. Hangsúlyozta, a felmérés a későbbiekben elemzések, összehasonlítások alapja is lehet, például az etnikai összetétel változásának vizsgálatakor.
Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A sírokról egy közeli és egy távolabbi kép is készül, sok esetben azonban a sírfeliratok nehezen olvashatóak, illetve megrongálódtak. A feliratokat, amennyiben lehet, írásban is rögzítik – számolt be Arlett Tamás. A felmérés általános, egységes, összehasonlító módszerre épül, melynek köszönhetően bárhol, bármilyen körülmények között megvalósítható. Az önkéntesek az egyes feladatokat külön munkacsoportokban végzik a helyszíni felmérésektől az adatrögzítésig. Az így elkészült dokumentáció hasznos lehet továbbá a védelemre méltó sírok kiválasztásánál, vagy a felújításra szoruló sírok regisztrálásánál is – magyarázta Arlett Tamás.
Az adatfelvétel gyakorlati kérdéseiről Nagy Miklós, az Endresz Csoport alelnöke számolt be. Ebből kiderült, a sírokat 18 műholddal dolgozó GPS-szel mérték be, 30 centiméteres pontossággal. Fejfától lábig két ponton mérik be a sírokat, ennek alapján a GPS pontközépre teszi a koordinátapárt, amelyeket térképen is rögzítenek. A felvett adatokat jegyzőkönyvezik, de munkanaplót is vezetnek a temetőben töltött órákról – tudtuk meg.
Nagy Miklós, az Endresz Csoport Egyesület alelnöke (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Az Endresz Csoport Egyesület észak-komáromi partnere, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás elnöke, Knirs Imre alpolgármester a temetőfelmérés társadalmi hatásáról szólva elmondta, az értékteremtő munkának a lokálpatriotizmus erősítése mellett igazi közösségformáló jellege is van. Hangsúlyozta, a felmérésben résztvevők mindannyian önkéntesként, szabadidejüket feláldozva végzik ezt a feladatot. Knirs Imre szerint a református és evangélikus temető felmérése után remélhetőleg sor kerülhet a katolikus temető felmérésére is, bár az méreteiben kétszerese az előbbinek.
Arlett Tamás portálunknak elmondta, elsődleges szempontjuk az értékmentés. Konkrét végeredményről még nem tudott beszámolni, hiszen a mintaprojekt időtartamát sem tudják egyelőre felmérni. „Önkénteseink munka, illetve tanulás mellett végzik ezt a feladatot, saját eszközökkel dolgozunk, ezért nem igazán költségigényes, ám a munkafolyamatot az időjárási tényezők is befolyásolják “– fogalmazott.
A konferencia közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Arlett fontosnak tartja, hogy a nyilvánosságnak beszámoljanak az eddigi eredményeikről, legfőképpen azért, hogy másoknak mintával szolgáljanak. Elmondta, a temetőfelmérés elsődleges célja a teljes körű dokumentálás, amelyet elvétve végeztek eddig. „Ha ez egy mozgalommá tud válni, akkor annak örülünk, hiszen ez az álmunk. De csak ha ezt az egy temetőt mérjük fel, már akkor is értéket hoztunk létre az utókor számára” ‒ mondta. Az Endresz Csoport elnökétől megtudtuk, a munka végeztével szeretnének egy írásos, módszertani útmutatót készíteni és szívesen vállalják minden ellentételezés nélkül, hogy tapasztalataikkal segítik a hasonló kezdeményezéseket. A mintaprojektről és a felmérés módszertanáról az Endresz Csoport Egyesület nyújt bővebb tájékoztatást az info@endreszcsoport.hu címen vagy a 0036/30 423 8802-es telefonszámon, de a közösségi hálón is fel lehet velük venni a kapcsolatot.
Bali János, az NSKI kutatási igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendezvény védnöke Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke volt, akinek köszöntőjét a konferencián Bali János, az NSKI kutatási igazgatója tolmácsolta, melynek központi gondolata szerint a temetők a közösségi összetartozás jelképei is egyben. A szakmai konferencián tartott előadásában Bali János a halál, a sír, és a temető magyar nemzeti kultúrában betöltött szerepéről beszélt. Véleménye szerint a sírjelek, a sírok gondozása és felmérése túlmutat egy helyi közösség emlékezetén. „A nemzet szempontjából tehát fontos, hogy minél több ilyen projekt megvalósuljon, hiszen ez a kérdéskör elválaszthatatlan a nemzeti gondolattól” – fogalmazott.
