Született egy terv, mely revitalizálni, vagyis élettel, fürdőzőkkel kívánta megtölteni a mostanság szinte kihasználatlan Holt-Vágot. Úgy tűnt, hogy senki és semmi nem állhat a terv megvalósításának útjába, mert közérdeket szolgál, és vitán felül hasznos a kezdeményezés.

Mégsem valósulhatott meg a dolog az előre beharangozott időpontig. Hogy miért nem? Erre a kérdésre kerestük a választ a terv kiötlőjével és legfőbb szorgalmazójával, Farkas Attilával, Komárom városi képviselőjével, a környezetvédelmi szakbizottság elnökével.
 
Farkas Attila szerint a terv nem bukott meg, az ügy hátterében nincs rosszindulat. Amiatt, hogy az idei nyári szezont lekéste a terv megvalósítása, a bürokrácia okolható. Ahhoz ugyanis, hogy a minden értelemben haldokló Holt-Vág környékébe új életet lehessen lehelni, ahhoz a terület mindkét tulajdonosának hozzá kell járulnia. Vagyis a vízfelület és a part tulajdonosának is. Az előbbinek a Duna vízszabályozását és árvízmentesítését végző állami vállalat a tulajdonosa, az utóbbinak Komárom városa. E két félnek kellett volna megegyeznie, együttműködési keretszerződést kötnie, mely világosan rendezi a felek jogait és kötelezettségeit. Ez meg is született, de az említett vállalatnál végbement, a kormányváltás miatti őrségváltás okán és egyéb késedelem miatt, csak jóval később, mint azt sokan remélték. Mire a dokumentum elkészült, addigra már nem volt kinek feljavítani a vizet, eljött az ősz. Azt azonban Farkas Attila sikerként könyveli el, hogy az engedélyek három évre szólnak, így, ha csak jövőre valósul meg a terv, akkor sincs késő. Az ürömben öröm, hogy a keretegyezménynek köszönhetően a vízgazdálkodási vállalat állja a víz minőségvizsgálatának költségeit, ami több százezer koronára rúg!
 
Egyébként a városatyák már jóváhagyták a kémiai alapon történő vízjavítás kétmilliós költségét, úgyhogy ez már szerencsére eldöntött tény. Igaz azonban az is, hogy nem szó nélkül hagyták jóvá. Farkas Attila kollégájuktól garanciákat kértek arra nézve, hogy, ha a város rákölt két milliót a víz foszformentesítésére, az így megtisztított, fertőzésmentes fürdőzésre alkalmas víz minősége hosszú távon fenntartható lesz. A környezetvédelmi bizottság elnöke a városházi testületi ülésen is elmondta, hogy erre bizony ő garanciát nem tud adni, és ilyesmire egyetlen halandó ember sem vállalkozhat, hiszen azt csak a Mindenható tudja előre, hogy lesz-e hónapokig tartó aszály, mely következtében a piszkos Nagy-Vágból kell a vizet pótolni a holt-ágba, vagy épp ellenkezőleg, lesz-e újra árvíz. Ha ilyesmire kerül sor, a vízminőségnek annyi! Ennek ellenére nincs más út, a munkálatokat el kell végezni, mert a végső megoldást jelentő mederkotrás mintegy 30 milliós költségéhez képest az ilyen beavatkozás költsége csak zsebpénz.
 
Van itt még egy fontos szempont, mégpedig az, hogy az összes többi, a víz minőségét hosszabb távon szavatoló beavatkozás költségét ki állja majd. Nem mindegy. Ha jövőre sikerül megtisztítani a vizet és az illetékes közegészségügyi szerv fürdésre alkalmasnak minősíti, akkor a vízfelület tulajdonosának kötelessége lesz ezt az állapotot fenntartani. És mivel állami cégről beszélünk, ezt állami pénzből kell megtenni.
 
A város így összpontosíthat a vízfelület környékének “revitalizációjára”. Az első lépések ez ügyben már meg is történtek, tájékoztatta lapunk olvasóit Farkas Attilla, hiszen kisvártatva a közhasznú munkákat végzők nekilátnak a Holt-Vágot övező erdős rész kitakarításának, a fás és a bozótos rész ritkításának, a parti föveny szélesítésének. Ráadásul a média által keltett hátszélnek köszönhetően a vállalkozók is kezdenek érdeklődni. Építenének stéget, hogy csónakázni lehessen, különféle sportpályákat, éttermet, illetve kávéházat.
 
Mindennek örülnek a testületben, a Városházán is, ámde hiányzik a Holt-Vág zóna (így nevezik) beépítési terve. A képviselő-testület ezen terv kidolgozásának is zöld utat adott, de a legoptimistább becslések szerint is minimum fél évbe beletelik, mire kész, minden érintett szerv által jóváhagyott dokumentum kerül az asztalra. Akkor még ki kell majd választani az érdeklődők tervezetei közül a legalkalmasabbat. Ez sem két nap. Farkas Attila úgy gondolja, hogy jövőre már valami látható, kézzelfogható eredményt is elkönyvelhet a csodára váró, fürdőzni, pihenni vágyó nép. Hiszen, ne felejtsük el, mindez az embereknek készül, azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak napi, heti szinten kifizetni a termálfürdő vagy a pati wellness egyre dráguló belépőjét.
Delta