Csehországnak nem kell rohannia az euróövezetbe, mert az ország pénzügyei nincsenek rendben, valutája nem szilárd és az euróövezeti csatlakozás erőltetése felgyorsítaná az inflációt – írta a Cseh Nemzeti Bank pénzügy-politikai bizottságának egyik tagja. A nyugati elemzők már korábban is úgy nyilatkoztak, hogy az euróövezetben nem látnák szívesen egyhamar tagként az új EU-tagországok többségét.
A szakértő úgy vélte, a konvergencia jelenleg csak a cseh korona felértékelődésében tapasztalható. A Lengyel Nemzeti Bank elnöke, Slawomir Skrzypek a maga részéről szintén kétségeit hangoztatta. A Dzeinnik című lapban pénteken megjelent nyilatkozatában úgy vélte, hogy a lengyel kormány 2012-es – nem hivatalos – eurócsatlakozási terve „nagyon optimista elképzelés”. Sem a cseh, sem a lengyel kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére. Nyugati elemzők már korábban úgy vélték, hogy az euróövezetben sem látnák szívesen egyhamar tagként az új EU-tagországok többségét, ugyanis ezekben az országokban a viszonylag erős gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás gyors bővülése akkora inflációval jár, amelyet az Európai Központi Bank csak a régi EU-tagok gazdasági növekedésének romba döntése árán tudna kezelni – ez viszont valószínűtlen kilátás.
Kivétel lehet az euróövezeti csatlakozást jövő januárra tervező Szlovákia, ahol a nagy gazdasági növekedést az utóbbi évek külföldi beruházásai nyomán felgyorsult export táplálja. A szlovák infláció tavaly jócskán elmaradt az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges EU-beli referenciaértéktől, de részint azért, mert a referenciaérték megemelkedett az élelmiszerárak nyugat-európai emelkedése miatt, részint pedig azért, mert Szlovákiában tavaly már belépett a 2006 végi energiaár-emelések bázishatása, és tavaly a szlovák kormány már a központilag szabályozott energiaárak valamelyes leszorításával is manipulálta az inflációt.
Ezt nem adta ingyen: több adóval – pontosabban: az adókedvezmények csökkentésével – ellensúlyozta az egyébként szintén megkurtított szociális terveivel járó többletköltségeit és a kieső egyéb bevételeket. Az alacsony infláció további ára, hogy Szlovákiában a munkanélküliség ősszel már ismét növekedett, a bérek nominális és reális emelkedése a tavalyi év eleje óta erősen lassult, a kiskereskedelmi forgalom – vagyis a lakossági fogyasztás – növekedésének üteme visszaesett a 2006-os felfutás után. Kérdés, mi lesz az inflációval az esetleges euróövezeti csatlakozás után, hiszen az EKB alapkamata hagyományosan alacsonyabb a Szlovák Nemzeti Bankénál.
mno.hu
