A 18 tagú Szlovák Katolikus Püspöki Karnak egyetlen magyar nemzetiségű tagja sincs. Az MKP politikusai ezt igazságtalannak tartják, a katolikus egyház vezetői viszont azzal érvelnek, hogy nincs elég olyan pap a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, akik mindkét nyelvet jól bírnák. „Míg több püspök folyékonyan beszél magyarul is, addig a papok esetében kevés ilyen példát találunk” – állítja a püspöki kar szóvivője, Jozef Kováčik. A főpásztorok közül egyébként jól beszél magyarul Dominik Tóth, Eduard Kojnok, de maga Ján Sokol érsek is.
Egyébként éppen ő volt az, aki pár évvel ezelőtt a magyar kollégáival tartott megbeszélés során megengedte azt a lehetőséget, hogy a jövőben esetleg kinevezzenek egy magyar nemzetiségű segédpüspököt valamelyik egyházmegyében. „Amennyiben sikerül megfelelő embert találni” – tette hozzá. Nos, ezidáig még nem sikerült.
Az MKP elnöke, Csáky Pál értetlenül áll ezen tényállás előtt. „Nem tudom megérteni, hogy miért ne lehetne a szlovákiai magyar katolikusoknak, akiknek létszáma 400.000, saját püspöke” – mondja a politikus.
A múltban azonban mindez másképp volt, mert az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése és Csehszlovákia megalakulása után az összes, Szlovákia területén működő püspök magyar nemzetiségű volt. „Az akkori kormány Batthyányi Vilmost nevezte ki nyitrai püspökké, Wolfgang Radnait besztercebányai püspökké, a szepesi püspök, Párvy Sándor pedig azokban a viharos időkben inkább Magyarországon tartózkodott, ahol aztán meg is halt” – emlékeztet a múltra Jan Pešek, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, akitől azt is megtudtuk, hogy az első szlovák nemzetiségű püspököt, Ján Vojtaššákot, 1920-ban nevezték ki, majd őt ketten követték.
A magyar nemzetiségű püspök kinevezésével kapcsolatos problémákra némely MKP-s politikus már régóta figyelmeztet. A püspöki konferencia ugyanakkor sokkal fontosabb és aktuálisabb problémának tartja a paphiányt a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, akik mind a szlovák, mind pedig a magyar hívek számára misét tudnának bemutatni. Éppen ezért a szlovák püspökök a magyar kollégáikkal tartott összejöveteleik során azt a megoldást szorgalmazzák, hogy a leendő papok a másik ország teológiai szemináriumaiban is eltölthessenek legalább egy évet, hogy ott megtanulják a szlovák vagy a magyar nyelvű liturgiát.
Jelenleg azok a sajtóértesülések is szárnyra kaptak, miszerint két új katolikus egyházmegye felállításán gondolkodnak, melyből az egyik éppen a magyar ajkú hívek számára létesülne. „Ez ki van zárva, mivel a magyar anyanyelvű hívők három, sőt négy egyházmegye területén szétszórva élnek” – zárta Kováčik.
Jc., Pravda, FelvidékMa
