A kétszintű felsőoktatás külföldi diákok számára is könnyebbé teszi azt, hogy más országban elkezdett tanulmányaikat Magyarországon fejezzék be. Ez elsősorban a határon túli magyarokat érinti, de mások is jöhetnek, és jönnek is, hogy magyar nyelven folytassák tanulmányaikat.
Mesterképzésekre való belépésnek két alapfeltétele van. Egyrészt rendelkezni kell egy diplomával, ami igazolja azt, hogy legalább egy alapképzést elvégzett a tulajdonosa, másrészt az adott mesterképzéshez kapcsolódó adott mennyiségű előtanulmánnyal.
Így egy külföldi előtanulmányokkal rendelkező hallgatónak a felvételi eljárás lefolytatásához be kell adnia diplomájának, az indexének vagy tanulmányai egyéb módon dokumentált igazolásának a fénymásolatát. Jogszabály nem kötelez rá senkit, de a fenti dokumentumok mellé érdemes mellékelni azok hiteles fordításait is, mivel ezt a felvételiztető egyetemek kérhetik, és általában kérik is. Ezt az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodában és ennek kirendeltségein, a magyar külképviseleti szerveknél és az erre feljogosított magyar közjegyzőknél lehet elkészíttetni. Az elvégzett tanulmányokat igazoló dokumentum, index helyett vagy amellett megéri egy kivonatot kérni belőle a kibocsájtó intézménytől, mert az sokkal áttekinthetőbb, és adott esetben a fordítása is egyszerűbb és olcsóbb. A hallgató külföldi előtanulmányait akkor ismerik el, fogadják be, ha egy hozott tárgy a tárgyleírás vagy a tematika szerint hetvenöt százalékban megegyezik az előírtakkal. Százalékokkal persze csak azt lehet kifejezni, hogy a megadott témakörök közül mennyi szerepelt a hozott tárgyban, egzakt módon a valódi tartalmat nem lehet számszerűsíteni. Külföldi hallgatók esetében ugyanúgy kell figyelembe venni a beszámítható tárgyakat, mint a belföldiek esetében. Ez azért lehetséges, mert témakörök vannak előírva a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal, és nem a tárgyak elnevezései. Ha az előző intézményben nem kreditben számolnak, akkor általában heti egy óra elvégzését lehet egy kreditnek beszámítani. Itt az oktatónak módja van a mérlegelésre, mert például, ha valaki tanult analízist, matematikát, arra nem mondhatja, hogy statisztikát tanult, de ha valaki mérnököknek szóló statisztikát tanult, az elfogadható úgy, mintha az egy közgazdász statisztika kurzus lenne, bár a kettő szakmailag nem teljesen ugyanaz. Belföldiek esetében is előkerülhetnek érdekes kérdések, ha valaki például politikai gazdaságtant tanult nyolcvanötben, komolyan el kell azon gondolkodni, hogy ez betudható-e makroökonómiának. Ha egy külföldi nálunk akar tanulni, legtöbbször talál angol nyelvű csatornákat, ahol ezt megteheti, mégis van, aki magyarul szeretné folytatni tanulmányait. Magyarországon nem kell magyar nyelvből vizsgát tenni ahhoz, hogy valaki magyar nyelvű kurzusra járjon, de valamilyen módon meg kell győződni arról, hogy képes lesz levizsgázni, vagy hitelt érdemlően igazolnia kell a tudását vagy a felvételt végző intézménynek kell meggyőződnie arról, hogy el tudja-e végezni az adott tanuló a szakot. Egy magyar nyelvű érettségi például elégséges ehhez. Ha egy magyar anyanyelvű hallgató jön, aki például román iskolába járt, éppen azért, hogy bejusson egy egyetemre, annak a magyar beszédén hallatszik, a külföldi háttér, sokszor nem a megfelelő kifejezéseket használja. Ez szerencsére nem a szakkifejezésekre vonatkozik, mert azokat általában jól megtanulják. A környező magyarlakta területekről sok hallgató jön. Sok az olyan közel-keleti vagy afrikai hallgató, akiknek a hazájában Magyarországot semlegesebb államnak tartják, mint a nyugat-európai államokat, és az itt való tanulást ezek az államok jobban patronálják. Ritkán tanul meg valaki magyarul azért, hogy itt járjon MBA kurzusra, úgy hogy nem hozta magával a nyelvtudást, hanem egyszerre tanulja a nyelvvel a tananyagot. Általában idejönnek valami oknál fogva, és ezért itt tanulnak. http://offi.supportal.hu/
http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/meik/2001_c_egyseges_szerkezet.pdf
További adatok magyarországon tanuló külföldi hallgatókról:
http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=71&hir_id=7850
Pócs Gergely, BME.HU
Dr. Andor György a Műegyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezetője a témáról a következőket mondta. A felvételi eljárásnál a felvételiztető egyetemnek csak a diploma és az előtanulmányok létezését, valódiságát van joga vizsgálni. A diplomák és az előtanulmányok „származása” nem számít.
Amerikában például a külföldieknek kötelező egy TOEFL vagy más rendszerű nyelvvizsgát letenni ha egy egyetemi kurzusra szeretnénk járni, emellett egy intelligencia vagy képességfelmérő tesztet is, ami szintén méri a nyelvi képességeket, mert a kérdések olyan tempósan hangzanak el, hogy jó nyelvtudás nélkül nem lehet őket megoldani. Bizonyos nyelvi szint alatt ott senkit nem vesznek föl.
Ha valaki nem magyar anyanyelvű, akkor ugyanaz a helyzet áll elő, mint amikor mi megyünk külföldre tanulni. Az nem mentség, hogy a hallgató nem tudja a nyelvet. Vizsgázni írásban vagy szóban lehet, és ha valaki nem tud írni vagy beszélni, akkor egyszerűen nem tudja teljesíteni a vizsgát, ugyanúgy, mint a magyar anyanyelvű vizsgázó, aki arra hivatkozik, hogy nagyon lassan ír és olvas. A külföldi hallgató sosem fog megtanulni magyarul, ha nem jár be egy kurzusra, de a kurzust sem fogja elvégezni, ha nem tud magyarul. Leegyszerűsödik a probléma, ha két félév alatt végzi el az egy féléves anyagot, amire a kreditrendszer lehetőséget ad. 10 év alatt találkoztunk 10-20 olyannal, akiknek nyelvi problémái vannak. Azért ez is előfordul, az elején küzd, Fülig Jimmi jellegű dolgozatokat ír, a nyelvet együtt tanulja a tananyaggal, a végére belejön. Van, aki tíz év alatt.
A nyelvismeret mélysége és bizonyos szakmák űzése összefügg, van ahol ez lényeges, van ahol egy felületesebb nyelvtudás elég. Társadalomtudományi témákban árnyaltan kell fogalmazni. Nem lehetne valaki pszichológus precíz fogalmazási készség nélkül. Nem mindegy, hogy valaki fél valamitől, tart, ódzkodik vagy retteg ugyanattól. Ezeken a tudományterületeken rossz nyelvezettel nem lehet leírni egy színvonalas dolgozatot. Fizikából vagy kémiából lehet. Ott kevés szóval el lehet mondani, hogy mit csinált az ember, mit mért meg, és mit számolt ki abból. A közgazdaságtan egy határterület. Attól lehetek jó könyvelő, ha ezer szó a szókincsem, komolyabb feladatokhoz viszont nem biztos, hogy ez elég.
Hiteles fordítás:
A diploma elismeréséről és honosításáról szóló törvény:
