25 év után ismét bíróság elé áll Duray Miklós

Huszonöt évvel ezelőtt, 1983. január 31-én a Csehszlovák Köztársaság felforgatásának vádjával állítottak először bíróság elé. A vádirat – többek között – arra hivatkozott, hogy károsítom a csehszlovák állam jó hírnevét külföldön, torzított képet rajzolok a szocialista állam nemzetiségi politikájáról és megbontom az állampolgárok szocialista együttélését. A valódi ok az volt, hogy védelmére keltem a szlovákiai magyar iskoláknak, amelyekben a hivatalos hatalom – szovjet példára – részlegesen fel akarta számolni a magyar nyelvű oktatást. Ezt akkor „nyelvi átépítésnek” nevezték.

Emlékeztetnem kell arra, hogy a kommunista hatalomnak a magyar iskolákkal szemben megfogalmazott szándékát ún. alternatív oktatás címen a rendszerváltozás után az 1990-es évek közepén felújították. A szándékot – amelynek újraélesztője az akkori egyik kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt volt – a magyar szülők tömegtüntetései hiúsították meg. Ez a párt 2006-tól ismét a szlovákiai kormánykoalíció tagja és oktatási minisztere most is hasonló terveket forgat a fejében.
A huszonöt évvel ezelőtti bírósági per évfordulójának különlegessége, hogy 2008. január 30-án ismét bíróság előtt kell állnom. A felperes ezúttal nem az állam, hanem az egyik kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt. A párt elnöke az előző tárgyaláson, 2007. december 3-án azt állította, hogy rontom Szlovákia jó hírnevét külföldön és ártok a kormány nemzetközi kapcsolatainak.

Lám az elmúlt huszonöt év alatt nem sok változott, igaz, hogy most nem büntetőjogi eljárás folyik ellenem, hanem polgárjogi, de az érvek és a gondolkodás a régi.

Háttér:

Duray Miklóst 1971-ben a kommunista párt ún. fekete listára tette az 1968-ban és 1969-ben kifejtett tevékenysége miatt – a politikailag nemkívánatos személyek jegyzéknek negyedik legfiatalabb tagja volt. Egyetemi tanulmányait ugyan befejezhette, de tudományos fokozatot nem szerezhetett. 1977-ben engedélyt kapott doktori szigorlattételre geokémiából. 1978-ban megalakította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, melynek tevékenysége elsősorban a magyar iskolák védelmére összpontosult. 1978-ban hurcolta el őt először a politikai rendőrség. 1982 nyarán izgatás miatt gyanúsítottá minősítették őt, majd november 10-én a köztársaság felforgatásának vádindítványával vizsgálati fogságba helyezték. Az 1983. január 31-én kezdődött kétnapos perén megjelent a Magyar Írószövetség küldöttsége Cseres Tiborral az élen, tárgyalásán részt vett a párizsi Magyar Emberjogi Alapítvány képviseletében Eva Mária Barki bécsi ügyvéd, fiatal magyar értelmiségiek, közöttük Dr. Szarka László, aki jelenleg az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Duray perét megszakították, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték őt. Közben aláírta a Charta 77 polgárjogi nyilatkozatot. Másodszor 1984. május 10-én tartóztatták le, ismét a köztársaság felforgatásának vádjával. Ekkor teljes egy évig tartották fogva. Másodszori letartóztatása nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, tiltakozott miatta Susan Sonntag, Karl Vonnegut, Norman Mailer, az Amnesty International nemzetközi levélakciót indított támogatására, Budapesten megalakult a Duray Bizottság stb. Az ellene benyújtott vádindítványt 1985 áprilisában az államügyész visszavonta, majd később ügyét átminősítette és 1985. május 10-én amnesztiával szabadult. Ítélet nélkül 470 napot töltött börtönben.

Jelenleg Durayt a Szlovák Nemzeti Párt perli amiatt, hogy 2006. július 28-án a budapesti Info Rádiónak adott telefon interjúban fasiszta pártnak nevezte a Szlovák Nemzeti Pártot:

“Riporter: Most, amikor beszélgetünk, akkor nem tudjuk annak a levélnek a tartalmát, amit a szlovák külügyminiszter küldött a magyar külügyminiszternek, válaszra Budapest aggodalmai miatt, amiatt, hogy Ján Slota magyarellenes kijelentésekre ragadtatta magát, azután is, hogy pártja belépett a koalícióba. Ön mire számít, hogy mi van a levélben?

Duray Miklós: Nem tudhatom, hogy mit fognak írni a szlovák Külügyminisztériumból a válaszlevélben, de szerintem egyre kínosabbá válik a helyzet, mert van Szlovákiának egy olyan kormánya, amely fölött egy koalíciós tanács rendelkezik, és ennek a koalíciós tanácsnak csak három tagja van. A hármak közül az egyik Ján Slota. A kormánynak a helyzete tehát nem egyszerű arra nézve hogyan válaszoljon meg egy ilyen levelet. A szlovák kormány politikailag egyharmad részben Ján Slota pártjából áll, és ez egy fasiszta párt.

Riporter: Ezt ön így mondja?

Duray Miklós: Nem én mondom így. Ezt a pártot így lehet minősíteni elnökének minden megnyilvánulása szerint. Hogyan lehet minősíteni azt az embert, aki idegengyűlöletet hirdet, aki nemzetiségi gyűlöletet hirdet, aki becsmérli a másik nemzetet, aki fegyveres akcióra buzdít a másik nemzet ellen?”

A Szlovák Nemzeti Párt jogi képviselője 2006. augusztus 21-én levélben jelentette be Duray Miklósnak, hogy megbízója utasítására polgárjogi pert indítanak ellene, ha nem kér bocsánatot a párttól és tagjaitól, valamint ha nem fizet 10 millió szlovák korona nem anyagi jellegű kártérítést a pártnak. Duray erre azt válaszolta, hogy hajlandó megkövetni a pártot, ha az elhatárolódik elnökének magyarellenes uszító kijelentéseitől. Ebben az esetben hajlandó arra is, hogy a párt elnökével közösen kiadjon egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az erőszakot és a gyűlöletkeltést.

A Szlovák Nemzeti Párt jogi képviselője válasz nélkül hagyta Duray levelét. A pozsonyi III. kerületi bíróság 2007. október 3-ra idézte be Duray Miklóst a felperes által kezdeményezett ügyben. Az első fokú tárgyalást – elnapolása után – december 3-án folytatták Duray Miklós és Ján Slota kihallgatásával, ahol a felperes kizárólag politikai síkra terelte az indítvány témáját. A tárgyalás folytatását 2008. január 30-ra délután egy órára napolta el a bíró.

Megjegyzés: Duray Miklós honlapjának címoldalán elérhetők azok a dokumentumok, cikkek, híranyagok, melyek a Duray ellen folytatott bírósági eljárásokkal kapcsolatosak. (Többek között terjedelmes részlet a felvidéki politikus Kutyaszorító című könyvéből is)

Kapcsolódó írás:

Negyedszázada kezdődött a Duray-per