A szlovák történetírás alapvetően a mai Szlovákia területére összpontosítva vizsgál egy-egy történelmi korszakot, s ez olykor nem nyújt megfelelő értelmezési kereteket, mert nem veszik figyelembe a Habsburg Birodalom egészét, illetve a Magyar Királyság számos részét – derült ki a magyar és a szlovák történészek vegyes bizottságának ülését képező kassai történészkonferencia vitájában.
A vegyes bizottság múlt heti, 13. ülése után Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutató intézetének vezetője az MTI pozsonyi tudósítóját tájékoztatva elmondta: a vegyes bizottság ezúttal két témával foglalkozott. Az egyik a 17-18. századi Habsburg-ellenes rendi felkelések kérdésköre volt, amely elsősorban a Magyar Királyság felső-magyarországi és Pozsony-környéki régióit érintette.
A vita során kiderült, hogy az alapkérdések értelmezésében a két ország történészei között nagyon nagyok a különbségek. „Jórészt még a fogalmaink is egyeztetésre várnak” – mondta a magyar történész. Az államközi tudományos fórum második részében a történészek között megegyezés született arról, hogy a magyar-szlovák kormányfői megállapodás alapján megírandó közös történelemkönyvet három szakaszban kívánják megvalósítani.
Megállapodtunk abban – mondta Szarka -, hogy az első lépcsőben egy éven belül elkészítjük azt az alternatív kiegészítő tankönyvet, amely iránt mindkét országban egyre nagyobb az érdeklődés. Ez egy történelemtanári segédtankönyv lesz, amelyben összesen 18 témáról 18 szlovák-magyar szerzőpáros készít – fogalmi magyarázatokat, forrásmegjelöléseket és módszertani megjegyzéseket is tartalmazó – közös kiadványt, amelyet majd a történelemtanárok mindkét országban azonnal tudnak alkalmazni.
A második lépcsőben egy közös történelmi olvasókönyv készülne, a harmadikban pedig „reményeink szerint három éven belül készülne el az a kiegészítő tankönyv, amelyet már a diákoknak szánunk.” Szarka szerint a vegyes bizottság ülésének keretében megtartott történészkonferencia során ismét fel kellett ismerni, hogy ezek a lépcsőfokok kihagyhatatlanok, a közös elemzések elengedhetetlenek.
Az elemzők most már Szlovákiában is egyre gyakrabban észrevételezik, hogy a szlovák történelemszemlélet arra a tudományosnak és hitelesnek aligha nevezhető megközelítésre épül, mintha a jelenlegi Szlovákia a történelem során mindig is önálló államalakulatként állt volna fent.
Márpedig ennek nyomán alakulnak ki a szlovák történelemtudat „fehér foltjai” és hiányosságai, amelyekről legutóbb a Szlovák Tudományos Akadémia politikatudományi intézetének felmérését összegző kiadvány igen sokatmondó adatokat közöl. Ebből például, olyan tények derülnek ki, hogy a szlovákok fele egyebek között nem tudja, mi volt a bécsi döntés.
Múlt-kor, MTI
kapcsolódó írás:
Rövidesen történészek tanácskoznak a közös szlovák-magyar történelemkönyvről
