A Szlovák Gazdasági Minisztérium 2004/657 sz., a hőszolgáltatásokról szóló törvénye értelmében és a 2005. 4. 15 -én elfogadott 2005/952-200 sz. rendelete alapján szakemberek kidolgozták Ógyalla városa hőszolgáltatásának kihasználási tervezetét a következő 15 évre.
A Szlovák Gazdasági Minisztérium 2004/657 sz., a hőszolgáltatásokról szóló törvénye értelmében és a 2005. 4. 15 -én elfogadott 2005/952-200 sz. rendelete alapján szakemberek kidolgozták Ógyalla városa hőszolgáltatásának kihasználási tervezetét a következő 15 évre.
Az elkészült tervezet alapján a város és a hozzá tartozó települések évente 24 millió 908 köbméter gázt használnak el, amelyből a lakosság 6 millió 804, az intézmények 1 millió 922, míg a vállalkozók 16 millió 182 ezer köbmétert. Természetesen a tervezet kimutatja a többi energia – szén, fa, villany – fűtését is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gázból 655 500 GJ-t kell évente biztosítani, hogy a zavartalan hőszolgáltatást biztosítani tudják. A tervezők három lehetőséget ajánlottak. Az első a központi hőszolgáltatás a Heineken Sörgyárból biomassza segítségével. Évente 8690 GJ-t hőt kell kitermelni, amelyre 920 tonna biomassza szükséges. A biomasszává vált szervesanyag-tömeget alkothatják: az eddig alig kihasznált szerves (növényi, állati eredetű) hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljaira termesztett, élő növényi nyersanyagok mint megújuló energiaforrások. Felhasználásának széles spektruma a közvetlen eltüzeléstől a villamosenergia-termelésen át kiterjedhet a különféle könnyebb vagy nehezebb üzemanyagokig. A biomassza mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják: hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár stb.), erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékok (faapríték, -nyesedék, fűrészpor stb.), energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, éger, fűz), takarmánynövények (cukorrépa, köles, rozs, repce stb.); másodlagos (állati) biomassza (trágya stb.).
A biomassza energetikai felhasználása CO2-semleges, vagyis elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amenynyit a növényi fotoszintézis felhasznált. A biomassza – a szén, a kőolaj és a földgáz után – a világ negyedik legnagyobb energiaforrása. Világviszonylatban a felhasznált energia körülbelül 14 százalékot, a fejlődő országokban mintegy 35 százalékot tesz ki.
A másik módszer a napenergia hasznosítása és a gázfűtés. Évente 5070 GJ-t kell kitermelni, ebből 4110 GJ-t gáz és 960 GJ-t napenergia segítségével. A napsugárzásra vezethető vissza energiaforrásaink jelentős része. Bármely nyugalmi tömegű testben igen nagy energiamenynyiség van elraktározva. Ez az energiamennyiség felszabadulhat sugárzási energiává. Ilyen energiaforrás fedezheti a Nap sugárzási energiáját is.
A harmadik módszer a háztartásokban meglévő kazánok fejlesztése és új energiaforrások (napenergia) kihasználása. Évente 6560 GJ-t szükséges kitermelni, ebből 5320 GJ-t gáz, 1240 GJ-t napenergia segítségével. A felsorolt három lehetőséget kihasználva a beruházások összege az elsőnél 18 millió korona (megtérülése 4,5 év), a második esetben 5 millió korona (megtérülése 6,9 év), a harmadik esetben pedig 2 millió 390 ezer korona ráfordítása mellett 7,1 év alatt térül meg a beruházás összege.
Ógyalla város esetében a hőszolgáltatás tervezete 2021-ig van kidolgozva. Ez idő alatt lehet a jelenlegi technika mellett vagy bővítése által biztonságosan megoldani a hőszolgáltatást a város és a hozzá tartozó települések részére. 2021 után már az új lehetőségeket kell keresni. A megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések jelenleg még meglehetősen költségesek a hagyományos berendezésekhez képest. Ez a többletköltség azonban az üzemelés során megtérül. A megtérülés időtartama a hagyományos energiafajták árától függ: magas árak mellett a megújuló energiát hasznosító berendezés hamarabb válik gazdaságossá.
Delta
