Ezen a héten terjeszti elő a Bizottság a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját, míg az EU környezetvédelmi és pénzügyminiszterei a tagállami vezetők tavaszi csúcstalálkozóján megvitatásra kerülő kérdésekben alakítanak ki közös irányvonalat.

Tanács
A március 13-14-én sorra kerülő, hagyományosan gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozó, tavaszi csúcstalálkozó napirendjén kiemelten szerepelnek majd a klímaváltozást és az energiareformot érintő bizottsági javaslatok.

A csomagot a Bizottság januárban terjesztette elő, az unió vezetői által múlt év márciusában felállított ambiciózus célok elérése érdekében. A 2020-ig elérendő célok közt szerepel többek közt a szén-dioxid kibocsátás 20 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest, az energiahatékonyság növelése valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának 20 százalékos növelése.

A tagállamok gazdasági minisztereinek keddi találkozóján felülvizsgálják a közösség gazdaságpolitikájának irányvonalait, az egyes országokat érintő specifikus ajánlásokat illetve a pénzügyi stabilitásról szóló jelentést.

Európa pénzügyi vezetői megvitatják a nemrég napvilágot látott liechtensteini adócsalások ügyét, amely során kiderült, hogy tehetős uniós polgárok a miniállamba menekítik jövedelmüket, az otthoni adófizetési kötelezettségeik elkerülésének céljából.

Európai Parlament
Az Európai Parlament számos kezdeményezést indít, melyek célja a polgárok figyelmének felhívása a 2009-es európai parlamenti választásokra. Kedden és szerdán egy kétnapos konferencia keretében a parlament prominens személyiségei vitáznak a Lisszaboni Szerződés EP-t érintő rendelkezéseiről.

A képviselők készülnek a jövő heti strasbourgi plenáris ülésszakra is, és számos bizottsági ülésre is sor kerül, melyeken a klímaváltozásról, az ENSZ reformjáról és a nemek közti egyenlőség érvényesítéséről tárgyalnak.

Európai Bizottság
Az Európai Bizottság szerdán teszi közzé az unió Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájáról szóló jelentést. A dokumentum a térség civil társadalmának támogatását és tanulási, valamint utazási kedvezményeket tűz ki célul.

A Bizottság a katasztrófahelyzetekben történő fellépés erősítésére is javaslatokat tesz. A cél a tagállamok közti együttműködés fokozása természeti és egyéb katasztrófák esetén.

Végezetül, háromévnyi szünet után, az Unió újra felveszi a kapcsolatot Kubával. A fejlesztéspolitikáért felelős biztos Louis Michel pénteken két napos látogatásra érkezik Havannába. Erre csupán néhány nappal azután kerül sor, hogy a szigetország 81 éves vezetője Fidel Castro lemondott és a hatalmat testvérére, Raul Castro-ra szerezte meg. Az Egyesült Államokkal ellentétben számos EU tagállam úgy látja, hogy Raul Castro nyitottabb a gazdasági liberalizációra, mint előde. A biztos a környezetvédelem, a kereskedelem, a klímaváltozás, a drogkereskedelem elleni fellépés és a megújuló energiaforrások felhasználásának területén történő esetleges együttműködés lehetőségeiről tárgyal a kubai vezetővel.

EUvonal