Az Európai Parlament képviselői készen állnak arra, hogy akár a hatáskörükbe tartozó EU-költségvetés fegyverét is bevessék az unió állandó elnöke hatalmának korlátozása érdekében.
Az EU jövendőbeli elnökének feladatkörével kapcsolatban még rengeteg a bizonytalanság. Reimer Boege, a Parlament költségvetési bizottságának elnöke szerint ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés egyértelmű a kérdésben és világosan kimondja, hogy az új elnök nem rendelkezik majd végrehajtó hatalommal.
A képviselők kezében mindig is hatásos fegyver volt a költségvetés tervezése feletti jogkörük. Boege szerint ezért a képviselők ügyelni fognak arra, hogy a tagállamokat képviselő Tanács állandó elnökének járó esetleges külön juttatások – például magánrepülőgép használata, elnöki rezidencia – ne haladják meg a közösséget képviselő Bizottság elnökének járó juttatásokat, mert az szerintük egyfajta visszalépést jelentene az unió közösségi jellegétől az államköziség irányába.
Ennek megfelelően arra kérik a közösség tagállamait, hogy kellő „rugalmassággal és felelősségtudattal” tárgyaljanak majd a még nyár előtt a Parlament elé terjesztendő költségvetési tervezet alakításakor, és ennek megfelelően tervezzék a leendő elnök munkáját segítő személyzet létszámát és fizetését.
Az unió új elnökének szerepéről megoszlanak a tagállamok nézetei is: Nicolas Sarkozy, francia elnök és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök – akit egyébként sokan esélyesnek tartanak a poszt betöltésére – véleménye szerint nem szabad hagyni, hogy pusztán adminisztratív szerepkörrel járjon az új pozíció. Ezzel szemben Angela Merkel, német kancellárhoz hasonlóan többen azt a nézetet vallják, hogy hatalmának igenis korlátozottnak kell maradnia.
Tekintve, hogy az új elnököt a 27 tagállam képviselői zárt ajtók mögött választják meg – ráadásul ezt követően ő nem tartozik majd beszámolási kötelezettséggel az Európai Parlament felé sem – a képviselők szerint az állampolgárok demokráciába vetett hitét rengetné meg, ha ezek után túl sok hatalom kerülne a kezébe. Külön kiemelték, hogy az olyan országokban, ahol az elnök valóban a mindennapi politikai élet irányítója (mint például Franciaországban, vagy az Egyesült Államokban), ott személyét az állampolgárok közvetlenül választják.
EUvonal
