A francia nemzetgyűlésben most mindenki mondhatta a magáét – a saját, kisebbségi nyelvén. A dologból azonban egyelőre nem lesz rendszer, bár már ez az egyszeri alkalom is kifejezetten jól jött a határon túli magyaroknak.
Ilyen még nem volt a francia nemzetgyűlésben: elzászi, Bretagne-i, korzikai, katalán és más regionális nyelven szólalt fel több tucatnyi képviselő. A vitanapot a kisebbségi és regionális nyelvek elismeréséért kezdeményezték, mivel Franciaország aláírta ugyan a kisebbségi nyelvek európai chartáját, de az Európa Tanács égisze alatt létrejött egyezményt nem ratifikálta. Az alkotmány szerint a Francia Köztársaság nyelve a francia. A vita kezdeményezői a mondatot ki akarták egészíteni azzal, hogy tiszteletben tartva a regionális nyelveket, amelyek közös kulturális örökségünk részét képezik. A kulturális miniszter jelezte, hogy továbbra sem lehet szó ratifikálásról, mert az jogalapot adna a kisebbségi nyelvek hivatalos használatához, de a miniszter asszony ígéretet tett egy enyhébb törvényjavaslat kidolgozására. Nemzetközi jelentősége is lenne, ha valami változna e téren Franciaországban, ugyanis azok a közép-kelet-európai államok, amelyek minden módon korlátoznák a kisebbségi nyelvek és főként a magyar használatát, eddig mindig a francia példára hivatkoztak.
MR
