Európa változtatni akar a munkahét eddigi gyakorlatán, a túlórákat is beleértve. Eddig 48 órában volt megszabva, a készülő brüsszeli irányelv azonban ezeket a határokat kibővítené.

Néhány szakma esetében ez ugyanis lényegesen több is lehetne. Az sem kizárt, hogy például az orvosok, rendőrök avagy a tűzoltók akár heti 60-65 órát is kénytelenek lennének eltöltetni munkahelyükön. Ennek oka pedig az, hogy a brüsszeli irányelv újrafogalmazza a készenlétben eltöltött időt, a brüsszeli elképzelések szerint ugyanis amit az alkalmazott nem aktív munkával töltene el, az nem számítana bele a munkaidőbe. Az európai szakszervezetek ez ellen a megoldás ellen azzal az egyszerű és logikus érveléssel tiltakoznak, hogy az alkalmazottak a készenléti időben sem rendelkeznek szabadon idejükkel. A tiltakozók közé tartozik a Szlovák Szakszervezeti Konföderáció is.

Vladimír Mojš alelnök szerint az alkalmazottak családjai látnák ennek kárát, azontúl, hogy az érintettek szabadságjogai is sérülnének, és ez egyérteműen az élet- és munkakörülmények romlásához vezetne. Emellett Mojš úgy véli, a megfogalmazott változások ellentmondanak az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltaknak is. Az elkészült irányelvet még megtárgyalja az Európai Bizottság és a parlament is. És mivel az Európai Gazdasági és Szociális Tanács tagjainak nagyrésze nem ért azzal egyet, a szakszerveztek bíznak a módosításban. A konföderáció azonban nemcsak az európai térfélen de idehaza is, egy másik ügyben is tárgyalásokat kezdeményez majd, ez pedig a minimálbér kérdése. A jelenlegi állás szerint jövő év elejétől a jelenlegi 8100 koronáról 8690 koronára emelkedne a legalacsonyabb kifizethető bér összege.

Vladimír Mojš szerint 8900 korona tehát az az összeg, amellyel elégedett lenne az érdekvédelem. Érvelésüket erősíti az a tény, hogy a bérnövekedés üteme még mindig jócskán elmarad a munkatermelékenység növekedési ütemétől, arról nem is szólva, hogy a visegrádi négyek közül is Szlovákiában a legalacsonyabb a minimálbér, az európai átlagról nem is szólva. És az érvelés része az is, hogy nem ösztönöz a munkavállalásra, ha alig van különbség a létminimum és a minimálbér között. A munkaadókkal már kétszer is tárgyaltak erről, eddig azonban eredménytelenül. A tárgyalások a héten is folytatódnak.

Felvidék Ma, Pátria, mt