A körmöcbányai pénzverdében augusztus 19-től verik a szlovák nemzeti szimbólumokkal ellátott euroérméket. Összesen 500 millió darab fémpénz készül folyamatosan az 1328 óta működő – Károly Robert által alapított – pénzverdében, amelynek december közepéig 2405,64 tonna érmét kell legyártania.
A boltokban, éttermekben ezzel párhuzamosan már mindenütt feltüntetik a közös pénznemben is az árakat. Magyarországon egyelőre nem kell „tartanunk” a nemzeti valuta elvesztésétől: Simor András jegybankelnök nemrég még jóslatokba sem mert bocsátkozni a várható céldátumról.
Mint ismeretes, Szlovákia 2009. január 1-jétől csatlakozik az eurozónához, és ekkortól 30,126 korona/euro kurzus mellett veheti át az eurozóna közös fizetőeszközét. Szlovákia ezzel az eurozóna 16. tagállamává válik, és egy 325 millió főt számláló pénzügyi közösség fizetőeszközét használhatja. Az eurozóna jelenlegi tagjai: Portugália, Spanyolország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Finnország, Írország, Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Málta, Ciprus és Görögország, emellett hivatalosan használhatja az eurot Monaco, San Marino és Vatikán (korlátozott pénzverési joggal), továbbá Andorra (pénzverési jog nélkül), nem hivatalosan pedig Montenegró és Koszovó. Tehát ezekbe az országokba indulva a szlovákoknak nem kell többé a pénzváltással bajlódniuk.
Az euro bevezetését sokféleképpen értékelik szakemberek és laikusok, utóbbiak elsősorban attól tartanak, hogy az új pénznem bevezetése majd „felpörgeti” az árakat. Ez sok esetben valóban így lehet, de az árakat ezután is csak a piaci kereslet fogja alapvetően szabályozni, illetve a reálbérek alakulása. Az átváltási árfolyam miatti spekulációknak mindenesetre nagyobb a füstje, mint a lángja, ettől ugyanis aligha lesz valakinek is több vagy kevesebb pénze, legföljebb sokaknak inkább olyan pénztárcára lesz szükségük, amely jobban bírja a pénzérmékkel való terhelést, mintsem a bankjegyek tárolására szolgál. Az eurora való áttérés mindenestre egy elég költséges felvilágosító kampány kíséretében zajlik. A szoktatás első lépéseként ez év közepétől az üzletekben fel kell tüntetni valamennyi áru árát koronában és euroban egyaránt. Decemberben minden postaládába egy euroszámológépet kézbesítenek, hogy a lakosság majd könnyebben eligazodjon az új árakban, de nemcsak az állam gondoskodik ilyen formában polgárairól, hanem a nagy üzletláncok és a bankok is. A bankszámlákon lévő betéteket a bankok díjmentesen számítják át koronáról eurora. A számlavezetés folyamatosan megy tovább, ezért nem kell az ügyfeleknek semmiféle bürokratikus átállástól tartaniuk. A bankkártyák használatára ugyanez vonatkozik.
Az euros bankjegyeket a legmodernebb nyomdatechnikai eszközökkel védik a hamisítás ellen, de a védjegyek sem teszik teljesen lehetetlenné a pénzhamisítást. Az eddig leggyakrabban hamisított bankjegye az ötveneuros címletű volt, amelyet nem óvtak meg ettől a hologramm és az optikailag változó színelemek sem. A bankók eredetiségét legegyszerűbben tapintással vagy ellenfényben való vizsgálattal lehet megállapítani (mélynyomás, hologrammos elemek, vízjegy). Ezenkívül a bankjegyek olyan elemekkel vannak ellátva, amelyek ultraibolya fényben azonosíthatók. A bankjegyek alapanyaga egyébként tiszta gyapjú, az ebből készült papírra 14 szigorúan őrzött európai nyomdában nyomják a megfelelő bankók ismertető jegyeit.
Alan Greenspan, az amerikai jegybank egykori elnöke elképzelhetőnek tartja – no nem Szlovákia csatlakozása miatt –, hogy hamarosan az euro fogja játszani a világpénz szerepét, vagy legalábbis hasonló súllyal fog rendelkezni a világ pénzpiacain, mint az amerikai dollár. Nézete szerint az eurozóna jelentős hasznot húz az erősödő egységes pénznemből, amely nagyban hozzájárult a bankközi kamat csökkenéséhez a zóna országaiban, ami elősegítette az EU jelenlegi gazdasági terjeszkedését.
Nem minden arany…
Az euro szlovákiai bevezetésével kapcsolatban különböző nézetek és aggályok fogalmazódtak meg otthon és külföldön egyaránt. A jelenlegi szlovák kormányzat egyértelműen a szlovák gazdaságpolitika sikereként könyveli el, amely teljesíteni tudta az euro bevezetéséhez szükséges szigorú brüsszeli elvárásokat és kritériumokat. Tény és való, hogy a szlovák gazdaság makroökonómiai mutatóira sok szomszédos ország irigységgel tekinthet. Mások az euro – szerintük korai – bevezetésének esetleges negatív következményeitől óvnak, gondolván elsősorban az infláció lehetséges meglódulására a közös pénznem bevezetése után. Ekkor ugyanis az árfolyammozgás befolyásolására a nemzeti banknak már nem lesz lehetősége.
Václav Klaus, cseh köztársasági elnök – aki közismerten és általában euroellenes és euroszkeptikus – szerint az euro árt Európának, mert a különböző gazdaságokat egységes pénzügyi politika folytatására kényszeríti, ami az egyes országokat a változó gazdasági környezet veszélyeinek teszi ki. Klaus szerint Brüsszel ugyanakkor nem képes reagálni a fejlődő országok növekvő gazdasági ambícióira és az árak folyamatos emelkedésére. A cseh államfő úgy véli, hogy térségünk országai esetleg csak akkor válnak igazán éretté a közös európai pénznem bevezetésére, ha maradéktalanul végrehajtották az adó- és nyugdíjrendszer, valamit az egészségügy reformjait. Két német jobboldali euroképviselő – Werner Langen és Alexander Radwan, az Európai Parlament gazdasági bizottságának tagjai korainak tartják Szlovákia 2009. január 1-i belépését az eurozónába, mondván, hogy Szlovákia ugyan teljesíteni tudja a szükséges kritériumokat, de ami a reális konvergencia, illetve az infláció mértékének fenntarthatóságát illeti, ez nagyon is kétséges. A vélemények tehát merőben különböznek, a kérdés azonban el van döntve. Az euro-vonatra való felszállás következő lehetséges időpontja 2012. Akik továbbra is forintban kapják jövedelmüket, ki lesznek téve az euro kurzusváltozásainak, s arra viszonylag kicsi az esély, hogy a közös európai pénz nagyon gyengülne a közeljövőben a forinttal szemben.
Az euroérme magyar oldala
Magyarországnak egyelőre nem kell a közös európai fizetőeszköz bevezetésének hazai hatásaitól tartania, mivel a jelenlegi álláspont szerint nagyon optimális esetben is csak 3–4 év múlva váltható le a forint eurora. Igaz, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyelőre még ezt sem merte megjósolni néhány hete, mint mondta, leghamarabb 2009. első felében lesz érdemes egyáltalán a céldátum kitűzését napirendre tűzni. Simor András szerint ugyanakkor valamelyest megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, és részben ez okozta a forint elmúlt időkben mutatott erősödését. Simor szerint az euro-bevezetés kulcsa az infláció alacsonyan tartása, a céldátum kitűzése pedig fegyelmező eszköz lenne mind a kormány, mind a gazdasági szereplők számára, mivel kiszámíthatóbb pályára állítaná az országot. „Ez láthatóan más országokban működött is, például Szlovákiában, ehhez azonban az szükséges, hogy a céldátum hiteles legyen, az emberek elhiggyék, hogy ez lehetséges” – fogalmazott Simor.
Ha a céldátum még nem is tudható, az eurora való magyar átállási terv első változata azért már elkészült, erről Veres János pénzügyminiszter számolt be július végén. A pénzügyi tárca vezetője kiemelte: a közös fizetőeszköz bevezetése Magyarország kötelezettsége és érdeke is. Veres szerint akár már 2009-ben is kezdeményezheti a belépést Magyarország az ERM-II árfolyamrendszerbe, az euro előszobájába, ahol minimum két évig kell „tartózkodnia” a közös pénznem bevezetését megelőzően, vagyis optimális esetben az euro leghamarabb 2011-ben válthatja le a forintot
Mi az euro?
Az eurot 1999. január 1-jén vezette be 11 uniós tagállam, éspedig Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Olaszország és Finnország, 2001 január 1-jétől Görögország, 2007. január 1-jétől Szlovénia, 2008. január 1-jétől pedig Málta és Ciprus. Az eurot 1999. január 1-jétől még csak átutalási rendszerben lehetett használni, az euros bankjegyek és érmék csak 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euro jele (€) a görög ábécé epszilon betűjéből lett kreálva, ami utalás az európai civilizáció bölcsőjére és az €urópé szó kezdőbetűjére. A gazdasági és pénzügyi unió megvalósításának részletes leírását az 1992-es Maastrichti Szerződés tartalmazza, amely a közös pénzügyi politika legfőbb céljaként az árstabilitást határozza meg.
Himmler / Bukovics – Hídlap
