Peter Morvay, a SME című lap jegyzetírója ezúttal a magyar belpolitikai helyzetet vette górcső alá. Az alábbiakban a kedves Olvasók írásának magyar fordítását olvashatják.
Magyarország további fejlődési útját nehéz előre látni. Erősödnek a Gyurcsány kormányfő távozását sürgető és az előrehozott választásokat követelő hangok. A miniszterelnök ugyanakkor ezidáig a túlélés szinte hihetetlen képességét mutatta fel, még azokban a helyzetekben is, amikor szavahihetősége az ismételt politikai átfordulások után a padlón van és szinte mindenki a torkának ugrik. Jelenleg az időhúzásra játszik, és mindaddig funkcióban szeretne maradni, amíg pártja a 2010-es parlamenti választások előtt már nem fogja tudni megengedni magának a vezetőcserét. Az idő előtti parlamenti választásokra pedig az a megállapítás vonatkozik, hogy Gyurcsány szocialistáin és volt koalíciós partnereik, a liberálisokon kívül valójában még az ellenzéki, Orbán vezette Fidesz sem szeretné, aki azonban nyilvánosan – a választói számára tartott retorikai gyakorlatok keretében – heti néhány alkalommal követeli. Orbán és emberei pedig nagyon is vágynak a hatalomra, de ugyanakkor aggodalmaik is vannak, hogy esetleg 2010-ig a szocialisták mégiscsak összeszedik magukat és változtatnak a pártpreferenciák jelenlegi állásán, mely a Fidesz számára jelenleg több mint kedvező.
Másrészről viszont Orbánt csábítja az a lehetőség, hogy Gyurcsányt továbbra is szenvedni hagyja. Legfőképpen azonban jól tudatosítja, hogy nincs abban a helyzetben, melyben az első hatalomra jutásakor, 1998-ban volt. Hasonlóan mint a közép-európai politikai térségben hozzá legközelebb álló Fico két évvel ezelőtt, annak idején Orbán is egy gazdaságilag prosperáló országot vett át, köszönhetően az előző kormányzat gazdasági reformjainak és stabilizációs intézkedéseinek. Hasonlóan mint Fico, ő is a reformok kritikájának köszönhetően jutott hatalomra, melyeket azonban kormányzása idején többnyire változatlanul hagyott. Ezzel bebiztosította a működőképes gazdaságot, mely elegendő eszközt nyújt saját klientúrájának kielégítésére és még pár morzsa is marad a pórnép számára.
Manapság azonban más a helyzet. Mind a magyar gazdaság, mint pedig a költségvetés krízisben van, és bármilyen kormány is kerül hatalomra, ezzel meg kell valahogy birkóznia. Gyurcsány reformjainak dugába dőlése Orbán számára kétélű fegyver. Egyrészt népszerűséget biztosított a számára, másrészt az a veszély fenyeget, hogy ha átveszi a hatalmat, akkor magának kell a reformokat bevezetnie. Kérdés, hogy a megnyert választások után évekig kánaánt ígérő populista valóban szeretne-e ilyen feladatot végrehajtani.
Orbán számára az ideális az lett volna, ha Gyurcsány kormánya, az elutasító álláspont ellenére is, a reformokat keresztülviszi. Így aztán ő, hasonlóan mint Fico, örülhetett volna a reformellenes élharcos népszerűségének, ezen felül pedig még élvezhette is volna az eredményeket. Mindez viszont nem következett be.
Jelenleg Orbán számára a legjobb megoldás egyfajta szakértői kormány volna, élén egy elkötelezett közgazdásszal (a Fidesz egy ilyet már előbb javasolt, mint ezen a héten a liberálisok), aki megvalósítaná a reformokat, másrészt pedig egyfajta villámhárítóként is funkcionálna a népharag ellen. Ő maga csak ez után, egyfajta mesebeli, fehér lovon ülő hercegként jönne, aki az egyszerű embereket megvédi a rossz gazdasági szakemberek elől – anélkül, hogy jelentősebb mértékben hozzányúlna eddig létrehozott művükhöz.
Ha pedig később netán mégis valamilyen problémák merülnének fel, akkor – hasonlóan epigonjához, Ficohoz – figyelmüket a nacionalizmus erősítésével terelné el. Mindezt azonban a szocialisták is tudatosítják, úgyhogy a szakértői kormányt elutasítják. Éppen ezért manapság semmi sem valószínűtlenebb, mint az, hogy Magyarországon előrehozott választások lennének. Sokkal inkább valószínűbb egy kisebbségi kormány túlélése Gyurcsánnyal az élén, vagy egy új szocialista – liberális koalíció Gyurcsánnyal, vagy esetleg nélküle. Ez azonban mindenképpen senyvedés lesz csupán, az ország válságának további mélyülésével.
Morvay Peter, SME, Felvidék Ma