Ahogyan arról tegnapi tudósításunkban hírt adtunk, Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban megtartotta alakuló ülését a magyar kormány által létrehozott Szórvány Tanács. A következőkben az alakuló ülést követő sajtótájékoztatót ismertetjük.

A sajtótájékoztatót Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, dr. Törzsök Erika, a MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya főigazgatója. Gönczöl László, a Szórvány Tanács elnöke, és Hunčík Péter, a Szórvány Tanács egyik szlovákiai tagja tartották.

(A videófelvételen – a “film” a baloldali gombbal indul az itt látható lejátszón – “élőben” is megtekinthető a sajtótájékoztató, melynek rövidített, szerkesztett írásos változatát is elkészítettük.)

Gémesi Ferenc: Ez év elején vetődött fel a gondolat, hogy sokkal intenzívebben kell foglalkozni a tömbmagyarság ügyei mellett a szórványkérdéssel is. Ma sor került a Szórvány Tanács alakuló ülésére. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban szakmai bázisú javaslatokra van szükség ahhoz, hogy érdemben, kormányzati szinten is foglalkozni lehessen a szórvány ügyével. A Tanács egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Göncz László urat, a szlovéniai magyarság parlamenti képviselőjét javasolja elnöknek.

Régiónként számos előadás hangzott el, hogy melyek az alapvető problémák a szórvány kérdésében. Világossá vált, hogy néhány hasonló kihívás mellett regionális specifikumok láthatók. Majdnem minden régióra önálló megoldást kell kidolgozni. Egységes megoldás a szórványosodás lassítására nincs.

Elhangzott, hogy ugyan vannak eredmények, intézmények, melyekkel ez a problémakör kezelhető, ugyanakkor komoly új kihívásokkal kell szembenéznünk. Olyan új modernizációs kihívások is vannak, amelyek eszközrendszerével ha élni tudunk, akkor a szórványosodási folyamat – ha nem is fordítható meg azonnal -, de legalábbis lassítható.

Mai tanácskozásunkon szó volt a kettős vagy többes kötődés kérdéséről is. A regionális szemlélet gyakran sokkal erősebb a nemzeti kötődéshez képest. Ezért a regionális tudaton keresztül kell megerősíteni a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek a bázisát.

Maga a Tanács is javasol majd évente egy-két kiemelt projektet. Jövő év tavaszán nemzetközi szórványkonferenciát szervezünk, melynek témája elsősorban az lenne, hogy látleletet adjon, hogyan is áll ma a szórványkérdés a Kárpát-medencében, illetve milyen megoldások jöhetnek számításba régióként ebben a kérdésben.

Az is fontos, hogy a szomszédos államok többségi nemzetei számára is képet adjunk arról, hogy mi a szórványban élők alapvető problémája. A Szórvány Tanács a Kárpát-medence szórványaival foglalkozik majd, ugyanis az ún. nyugati magyarság helyzete merőben más. Ezért ezt a két kérdés nem kívánjuk összekötni egymással.

Október végéig megszületnek a régiós javaslatok. A Szórvány Tanács tagjai megkapják véleményezésre mindazokat a 2009-es koncepciókat is, amelyek a szórványokat érinthetik. A Tanács meghatározza azokat a fő irányvonalakat, amelyek mentén javaslatokat fog tenni a magyar kormánynak a tennivalókra.

Göncz László: Ezen a mai összejövetelen szakemberek vettek részt. Egyetértettünk abban, hogy a Magyarország határain túl élő magyar közösségek egyre inkább a szórványosodásnak vannak kitéve, bár szerencsére, még vannak tömbmagyar területek. Ezért a szocializáció minden területére szükség van ahhoz, hogy a szórványosodással járó problémákat kezelni lehessen. Első prioritásként merült fel ma is az oktatás, a kultúra és az egyház szerepköre. És nem utolsósorban a többségi nemzetekkel való együttműködés fontossága.

Üdvözlendő az a törekvés, amely ma ténylegesen meg is valósult a magyar kormányzat részéről. Ugyanis már régóta él a határokon túli magyarok körében az az elképzelés, hogy a szórványosodást színvonalas, intézményesített formában, összmagyar jelleggel kezeljék. Méginkább várhatóak eredmények, ha ebben a kérdésben össznemzeti összefogásra kerülne sor. Tehát nem kormányciklusokhoz kell kötnünk ezt a feladatkört, hiszen arról van szó, hogy mennyire sikerül a magyar nyelv és kultúra presztizsét megőriznünk a Kárpát-medencében. Ugyanis, ha valahol őshonos a kultúránk és az anyanyelvünk, az éppen a Kárpát-medence. Emellett messzemenően tisztelünk minden olyan törekvést szerte a világban, ahol a magyar nyelv valamilyen formában megnyilvánul. A szomszédos országokkal is párbeszédet kell kezdenünk, hiszen a szórványosodás nem csak magyar kérdés.

Hunčík Péter: Örülök, hogy sikerült elrugaszkodnunk a romantikus szemléletmódtól a kisebbségi kérdés megközelítésében. Rátérünk arra, amire valóban szükség van, és a 21. század kihívásainak szellemében cselekszünk. Ezt a szemléletváltást tudomásul kell venni, a szép szavak helyett valódi tartalmat kell megjelenítenünk. Más szemléletre van szükség a szomszédos népekkel szemben is. Valamikor ez a térség egy királyságot, egy monarchiát alkotott. Mi magyarok gyakran kisajátítjuk a múltat, és azt csak magyar múltként emlegetjük ahelyett, hogy abból felkínálnánk egy-egy szeletet más népeknek. Tudomásukra kell hoznunk, hogy a mi sikereinkben nekik is részük volt, és a mi káraink az ő vereségeik is lesznek. Úgy gondolom, ha ezt a szemlélet- és paradigmaváltást meg tudjuk valósítani, akkor már nagyon sokat tettünk. Ehhez megvan a jóindulat, továbbá az eszközök és a szakembergárda is.

A bevezető gondolatok után a sajtó kérdései következtek.

Magyar Nemzet: Volt egy kezdeményezés, mely megelőzte a kormányt. Alsóbodok, Burgenland… és ez le is csapódott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának döntésében, miszerint egy szórvány-munkacsoportot hoznak létre. Tudomásom szerint van egyfajta megbántottság-érzés ennek kezdeményezői részéről, hogy a kormány a saját kezdeményezésébe (például a szakemberek kiválasztásába) nem vonta be őket. Működhet együtt a két csoport?

Gémesi Ferenc: Úgy gondolom, ez egy mesterséges probléma. Ez a probléma nem létezik ugyanis. A kormánynak többek között az a feladata, hogy a szórványok ügyével is foglalkozzon. Eljátszhatunk azzal a kérdéssel, hogy vajon ki mondta ki először egy ilyen tanács létrehozásának szükségességét. Egyébként a magyar kormány volt az, de ez lényegtelen. Az ön által említett kezdeményezőkkel én leültem, és felajánlottam nekik, hogy bárkit delegálhatnak ebbe a testületbe. Nem éltek ezzel a lehetőséggel. Tömérdek feladat van szórványügyben, van mit csinálnunk, tehát sok mindenki foglalkozhat ezzel. Ha több testület lesz, és azok valóban szakmai munkával foglalkoznak, akkor ki tudják egymást egészíteni.

Göncz László: Ez egy szakmai testület, és teljesen nyitottak vagyunk. Ha valaki úgy gondolja, hogy a Szórvány Tanács munkájához hozzá tud tenni valamit, biztos, hogy nem fog zárt ajtókra találni.

Magyar Hírlap: Göncz László urat leszámítva úgy tűnik, olyan szempontból választották ki a Szórvány Tanács tagjait, akik a baloldali kormányzattal szemben megértőek, barátiak…

Gémesi Ferenc: Erről azt gondolom, hogy ez vicc, és semmilyen valós alapja nincs ennek a megállapításnak. Ez egy olyan testület, ahol nem pártszimpátia alapján lettek a tagok kiválasztva.

Szabad Újság: A sajtótájékoztató meghívóján még úgy szerepelt, hogy Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lesz a tanács elnöke. Ez nem így van, miért?

Gémesi Ferenc: Több javaslat is volt az elnök személyére vonatkozóan. A konzultációk után abban maradtunk, hogy ne magyarországi személy legyen a Szórvány Tanács elnöke. Kocsis urat, akit eredetileg elnöknek szerettünk volna felkérni, e döntés után már nem kértük fel erre a szerepre.

Göncz László: Kocsis Károly jó barátom. Én csak egynek tartom magam a jelenlévő szakemberek közül. Az elnök szerepe jelképes, a döntéseket konszenzusos alapon kívánjuk meghozni. Ha személyemet illetően csak egy régió részéről is ellenvetés mutatkozik, akkor én ezt a tisztséget nem kívánom betölteni.

Echo TV: A másik szórványcsoport is a magyar államtól várja programjaik finanszírozást. Kaphatnak erre pénzt?

Gémesi Ferenc: Bárki pályázhat, összefüggés a sikeres pályázatok és az egyes testületek között nincs. De ez a testület nem pénzosztó szándékkal jött létre.

A Szórvány Tanácsot alkotják: Göncz László elnök (Szlovénia), Kontra Miklós (Magyarország), Balázs-Bécsi Attila, Hegyeli Attila, Lakatos András, Pásztor Gabriella, Vetési László (Románia), Hunčík Péter, Gyurgyík László, Liszka József (Szlovákia), Losoncz Árpád, Soós Mihály (Szerbia), Ambrus Pál, Tóth Mihály (Ukrajna), Horváth László (Horvátország).

– Felvidék Ma, Oriskó Norbet –