Bósza János polgárjogi aktivista úgy döntött, hogy az őt ért sorozatos jogtalanságok miatt a szlovák állam részéről a strasbourgi nemzetközi emberi jogi bírósághoz fordul jogorvoslatért. Megfogalmazta a beadvány szövegtervezetét.
Tisztelt Emberjogi Bíróság!
Ennek a beadványnak egy főcélja van, a Felébredés Doktrínája, önmagunk felébresztése, felszabadítása, az igazság és az igazmondás. Ne a társadalmi konvencióknak való megfelelni akarásból fakadóan tegyük a dolgunkat, hanem keressük meg azt a pontot, ami közös, amely egyformán szabad életteret biztosít minden embernek, minden népnek.
Alulírott Bósza János az alábbi bizonyítékokkal alátámasztva állítom,
hogy a Szlovák Köztársaság nem jogállam. Mert a saját alkotmányában hirdetett jogegyenlőséget és emberi méltóságot nem tartja be. Diszkriminálja és másodrendű emberekké degradálta a magyar és a roma nemzetiségű állampolgárait. Dél-Szlovákia diszkriminációja a térség tudatos és jól megfontolt elsorvasztását jelenti. Célja a nem szlovák nemzetiségűek beolvasztása a szlovák nemzetbe, a nemzetállam további fenntartása és egy tiszta államnemzet létrehozása. Sajnos egyes szlovák politikusok szövetségre léptek a sovinizmussal és rasszizmussal, ezen poltikusok xenofób idegengyűlölete rossz irányba vitte el a két nép, a magyar és a szlovák nemzet együttélését, ami a felvidéki magyar nép iránt érzett gyűlölettel párosul. Az effajta álpatriotizmus az Európai Unióban, ahol minden polgár egyforma, tartozzon bármelyik nemzethez, etnikai csoporthoz, nem megengedett. A felvidéki magyar nép nem nyomaveszett magyar nemzetrész akar lenni, hanem egy társnemzet.
Ezért kérem a tisztelt Emberjogi Bíróságot, hogy az Emberjogi Egyezmény 4., 6., 11., 13., 14. és 34. cikkeje alapján, valamint tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez Róma, 2000. november 4., 1. cikkeje – a megkülönböztetés általános tilalma alapján az eljárást folytassa le. Egyúttal kérem az Emberjogi Bizottságot, hogy tekintsen el a 35. cikkelye – Az elfogadhatóság feltételeitől, mivelhogy Szlovákiában a megfelelő jogorvoslattal nem lehet élni, mert Szlovákiában ezek a témák az ország területi integritását és szuverenitását sértik, az alapvető emberi jogok a bűncselekmény kategóriájába kerültek. Az indoklásban előadott bizonyítékok alapján hozza meg a következő határozatot:
1. Kötelezze a Szlovák Köztársaság kormányát és a Törvényhozó Parlamentjét, hogy a képviselői esküjüknek megfelelően indítsanak vitát és fogadjanak el végrehajtási törvényeket és előírásokat a Szlovák Alkotmány 12. fejezete 1. és 2. bekezdésének értelmezése tekintetében, hogy jobb és hatékonyabb törvények és rendeletek születhessenek, mivel jelenleg a SzK nem mindegyik állampolgára élvez egyenlő jogokat és méltóságot.
2. Itélje el a Szlovák Belügyminisztériumot, hogy alkotmánysértő módon és etnikai alapon diszkriminálta és korlátozta a polgár gyülekezési jogát. A belügyminisztérium háromszor hazugságokra és mondvacsinált okokra való hivatkozásul, alkotmánysértő módon nem jegyezte be a DFÖT, DFAT polgári társulásokat. Ezzel megsértette saját alkotmányának a 29..fejezetében garantált jogot a gyülekezésre, valamint a 12. (2) fejezetben garantált alapvető emberi jogot, hogy senkit sem szabad etnikai és nemzeti hovatartozása alapján diszkriminálni. Valamint a 12.fejezet (4) bekezdésében garantált jogot, hogy senkivel szemben nem szabad jogsértést elkövetni, ha alapvető emberi és szabadságjogával élni akar.
Bósza János honlapján felhívta rá a figyelmet, hogy ez egy tervezet, a végső beadványhoz nemzetközi jogász segítségét kéri.
