Tegnap este a barátok, tanítványok, munkatársak, rokonok Kulcsár Tiborra emlékeztek. A műsor bravúrosan megszerkesztett és megrendezett mozaikok összessége volt, mely többek között a rendezőt, Kamenár Horváth Évát dicséri. Kulcsár Tibor ránk hagyott örökségéről még az is teljes képet kapott, aki nem ismerte munkásságát aprólékosan. Nem kis mértékben köszönhetően a lelkes, isteni tehetséggel megáldott előadóművészeknek. Mindenki tudása legjavát mutatta alázattal, profi szinten.
Mivel is kezdődhetett méltóbban a Kulcsár Tiborra való emlékezés, mint zenével és irodalommal – énekkel és költészettel? Egy olyan kórus szereplésével, melynek elődje a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara alapító karnagyaként és első elnökeként jegyzi Kulcsár Tibor nevét. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusa – Józsa Mónika és Tóth Árpád karnagyok vezetésével – Kodály Zoltán, Szíjjártó Jenő, Vass Lajos és Koncsol László műveit adták elő.
Az Örökség című gyönyörű költeményt Dráfi Mátyás, Jászai-díjas előadóművész tolmácsolta a tőle megszokott átéléssel és tűzzel. Az egykori diák, aki 1964-ben a Kulcsár Tibor rendezésében színpadra állított emlékezetes „Ember küzdj és bízva bízzál” című Madách-mű előadásában Lucifer szerepében remekelt.
Az egybegyűlteket a költő özvegye, Kulcsár Tiborné Szénássy Zsuzsanna üdvözölte, megköszönve mindenkinek, hogy a karácsonyi készülődés közepette talált időt a közös emlékezésre. Mint mondotta: a 15 év fájdalmát az emlékezők szeretete enyhíti.
A mozaikok egyike Kulcsár Tibor, a Bodrogközből Pozsonyba érkező fiatalember életútja. Apai és anyai ágon néhány nemzedéknyire visszamenőleg bodrogközi volt. Ott alakult, formálódott egyénisége, jelleme, magatartása. Emlékeiben a szülőföld szeretete az első helyen állt. A Gyökerek című versében vall erről, amelyet Bárdos Ágnes – az egyik kedvenc tanítvány – tolmácsolt hitelesen, az egykori tanár iránti mély tisztelettel.
1956. szeptember 13-án érkezett Pozsonyba. A túlzsúfolt internátusi szobában a Tanulócsoport vezetője. Miközben napról napra színházba, moziba jártak, megalapozzák a csehszlovákiai magyar lírát. A nyolcadik antológiának nagy része itt született meg. S milyen úton haladt tovább Kulcsár Tibor? Ki volt Ő? Hangzott el a kérdés. Az élet csendes nyugalmáért küzdő ember? Tanár? Költő és műfordító? Folklórmozgalmunk istápolója? Közművelődésünk gyarapítója? Kisszínpadi mozgalmunk egyik megalapítója? Az anyanyelv hűséges katonája?
Az est folyamán minden kérdésre igenlő választ kaptunk. Életével, tanári, költői, publicisztikai, mozgalomszervezői és anyanyelvőrzői munkájával az emberi tökéletesedést nem csak akarta szolgálni, meg is tette.
Vajon hogy érezné magát a Kulcsár Tibor Vers-és Prózamondó Versenyen, a Casinóban, vagy a Tompa Mihály Országos Vers és Prózamondó Versenyen Rimaszombatban, ahol minden évben odaítélik a róla elnevezett díjat? Ennek tiszteletére hangzott el a Hajnali meditáció című költeményének megzenésített változata. Aki szerezte és előadta, Écsi Gyöngyi, az ifjú Szivekből indult, ma már országszerte és határainkon túl egyaránt jól ismert, csodálatos, utánozhatatlan hangú, Mikola Anikó-díjas előadóművész.
A Között című verset olyan előadóművész, színművész tolmácsolta, aki az országos vers- és prózamondó versenyeken győztesként remekelt, és évek óta Thália szekerén járja iskolánkat, falvainkat, városainkat. Gál Tamás előadása sokáig felejthetetlen.
1970-től Kulcsár Tibor az Ifjú Szivek harmadik igazgatója. Kulcsár Zsuzsa elmondása szerint a legnehezebb időszakban vette át az együttes irányítását és 21 éven át vezette azt. Akkor jutott tetőfokára a népművészeti gyűjtés, az autentikus művészet iránti érdeklődés. Kulcsár Tibor igazgatóként megpróbált egyensúlyozni. Nagyon nagy hiba lett volna egy valamilyen irányzat mellett elköteleznie magát. Lehetőséget adott minden kezdeményezésnek, a kibontakozásokat soha nem gátolta. Lehetőséget kapott a Ghymes együttes, a Gaudium Reneszánsz Zenekar, a Katona István vezette tánckar és a régi, orosz stílust követő tánckari kezdeményezés. Kulcsár Tibornál mindenki esélyt kapott a megmérettetésre, mígnem kikristályosodott, ki az, aki megérdemli a további támogatást.
Az összkép további mozaikját az Ifjú Szivek Táncegyüttes előadása képezte. Bodrogközi és magyarbődi táncokat élvezhettünk előadásukban, s az est tiszteletére ízelítőt kaptunk a 2009. január 19-én sorra kerülő bemutatóból is. A koreográfus Hégli Dusán volt.
A vers a halottakról és az élőkről szóló vallomás. Egy olyan előadó tolmácsolásában élvezhettük, aki gyakran szerepelt együtt Kulcsár Tiborral a Szlovák rádió Fáklya című műsorában, és aki maga is Kulcsár Tibor-díjas előadóművész, Csanaky Eleonóra.
Dénes György szavaival zárult az est: „Mi mindannyian adósak vagyunk neki, mert kevés ember tett annyit a hazai magyar kultúráért, mint Ő…“
Kulcsár Tibor ma lenne 70 éves.
Felvidék Ma,hk
